Közgazdasági adattudományi szakkollégium alakult a Széchenyi István Egyetemen

Közgazdasági adattudományi szakkollégium alakult a Széchenyi István Egyetemen
2022. 02. 09., 09:03

A győri Széchenyi István Egyetemen megalakult a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium a Digitális Jólét Program, valamint a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont támogatásával. Célja az adattudomány, az adatvagyon-megközelítés és gazdálkodás iránt érdeklődő hallgatók tehetséggondozása, kutatási tevékenységük segítése, valamint az utánpótlás-nevelés. A szakkollégiumba bármely egyetem aktív nappali jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelentkezhet.

Az adat olyan erőforrás, amelynek hatékony kiaknázása manapság minden szervezet számára nélkülözhetetlen. Az adattudomány a fokozódó digitalizáció következtében az egyik leginkább feltörekvő, multidiszciplináris tudományterület, amely egyesíti magában a matematika, a statisztika és az informatika eszközeit, hogy tudományos megközelítések, eljárások, és algoritmusok segítségével képessé váljon az összefüggések mélyebb szintű vizsgálatára és hasznos információ kinyerésére akár nagyméretű adatbázisokból is.

A Széchenyi István Egyetemen e terület kutatásában és oktatásában is sokrétű tudással, tapasztalattal rendelkezik. Erre alapozva az intézményben megalakult a Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégium. A hozzá csatlakozó tagoknak lehetőségük nyílik a szakma jeles képviselői által tartott személyes és online előadásokon, továbbképzéseken részt venni, az adatokról, adatvagyonról friss információkat, kiegészítő tudást kapni, kötetlenül beszélgetni, kapcsolatrendszert építeni, és nem utolsó sorban a tananyagon kívüli, izgalmas témákkal is behatóbban foglalkozni kutatási és publikációs tevékenységek keretében.

„A szakkollégiumot azzal a céllal hoztuk létre, hogy olyan egyedülálló közösséget építsünk fel, amely országos szinten kínál fejlődési lehetőséget az adattudomány és az adatvagyon-gazdálkodás iránt érdeklődő, gazdaságtudományi szakon tanuló hallgatók számára. Segítségével a jövőben nagyságrendileg több olyan szakember állhat rendelkezésre, aki az adattudomány széles eszköztárának birtokában magas szinten tud adatról, adatgazdaságról, adatvagyon-gyarapításról és -hasznosításról gondolkodni és kutatásokat végezni, hozzájárulva ezáltal az adatintenzív iparágak fejlődéséhez” – fogalmazott dr. Buics László, a szakkollégium programigazgatója, a Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszékének adjunktusa.

Az oktató hozzátette, a szakkollégiumba bármely egyetem osztott, osztatlan vagy doktori képzésében részt vevő, aktív nappali jogviszonnyal rendelkező hallgatója jelentkezhet tagnak abban az esetben, ha a felvételi eljárás során igazolni tudja érdeklődését, illetve korábbi tanulmányai vagy munkatapasztalata alapján meglévő szaktudását a gazdaságtudományok és ehhez kapcsolódó adatelemzési módszerek területén. A tanulmányok nyelve magyar és angol egyaránt lehet, a kutatási tevékenység elsődleges nyelve az angol.

A szakkollégium az első tagfelvételt 2022 februárjában tartja. A programigazgató hangsúlyozta, hogy az aktív részvétel akár a hallgató későbbi tudományos pályáját is megalapozhatja.

A szakkollégium mindezen felül tehetséggondozást, a tudományos diákköri munka (TDK) mentori támogatását, a nyelvtudás fejlesztését, közösségépítést, kutatási és publikációs tevékenységben való részvételt kínál. A Széll Kálmán Közgazdasági Adattudományi Szakkollégiumba való jelentkezéseket szellkalman@sze.hu e-mail-címre várják.

(Fotó: Májer Csaba József)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS