Korrupció miatt emelt vádat a NAV egyik volt felsővezetője ellen a Központi Nyomozó Főügyészség

2023. 10. 11., 12:08

A Központi Nyomozó Főügyészség bűnszövetségben, üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által a hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Debreceni Törvényszéken. A NAV volt felsővezetője vesztegetési pénzt fogadott el azért, hogy egy céget érintő eljárásokról információkat adjon ki.

A vádirati tényállás lényege szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervénél vezető beosztásban dolgozó hivatalos személy bizalmas, majd korrupciós kapcsolatot alakított ki egy debreceni vállalkozóval – olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.A vállalkozó érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok között 2013 évtől kezdődő keltezéssel ellátott szerződésekkel több milliárd forint összegben kölcsönök folyósítására került sor, amely cégek egy részével szemben később kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás indult. Ezen kapcsolatokra figyelemmel a vállalkozó attól tartott, hogy a cégeket érintően eljárások indulhatnak a NAV-nál.

Erre tekintettel megállapodtak abban, hogy rendszeresen juttatott különböző műszaki cikkekért és készpénzért cserébe a vezető pozíciójából fakadó lehetőségeinek felhasználásával a felsővezető figyelemmel kíséri a cégeket érintő eljárásokat, azokról információkat szolgáltat, valamint közbenjár annak érdekében, hogy az eljárások a vállalkozó számára kedvezően végződjenek. A felsővezető hivatali helyzetét felhasználva konkrét adóhatósági eljárás befolyásolásában is közreműködött.

Mindezekért a volt hivatalos személy az átvett műszaki cikkek útján legalább 3,5 millió forint jogtalan előnyre tett szert és további 1000 euróval is gazdagodott.

A NAV vezető egy másik debreceni vállalkozóval is hasonló korrupciós kapcsolatot alakított ki, amelynek keretében jogtalan előnyként 4 millió forint értékű gépkocsihasználatot és gépkocsi vásárlásban nyújtott kedvezményt kapott.

A nyomozó főügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje a volt hivatalos személyt 7 év börtönbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 8 millió forint pénzbüntetésre, valamint végleges hatályú közszolgálati jogviszony gyakorlásától eltiltásra, továbbá rendeljen el vagyonelkobzást a lefoglalt nagy értékű műszaki cikkekre és 6 531 365 forintra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-21 14:15:00
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-20 13:15:50
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Hungexpo Zrt. partnerségével szakmai konferenciát rendez a CONSTRUMA Nemzetközi építőipari szakkiállítás nyitó napján.
2025-03-20 10:05:00
Az EKD rendelet módosításának célja a magas hozzáadott értékű beruházások megvalósításának támogatása, a helyi beszállítókkal való együttműködés és a környezetterhelés csökkentése. Ezzel összhangban beruházási támogatás esetében bővül a támogatási döntés során figyelembe veendő szempontok köre, és átalakul a kötelezettségvállalások rendszere is – hívják fel a figyelmet a PwC Magyarország szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS