Az infláció növekedésével összhangban soha nem látott mértékű, 11 százalékos béremelésre készülnek a kkv-k – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2022 második negyedéves eredményeiből. Emellett egyre több cég tervez béren kívüli juttatást is adni munkavállalóinak, elsősorban közlekedési költségtérítést, 13. havi fizetést és étkezési hozzájárulást. A foglalkoztatottság stabil a szektorban, de az iparban egyre égetőbb a munkaerőhiány.
Több pénzt kereshetnek a kkv-szektorban a munkavállalók. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre szóló várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index szerint ugyanis rekordmértékű béremelésre készülnek a cégek. „A vállalkozások átlagosan 11 százalékkal magasabb fizetéssel számolnak az előttünk álló 12 hónapban, ami az index történetében az eddigi legmagasabb érték. Ez azt jelenti, hogy a cégek inflációkövető emelést terveznek, hiszen az MNB legutóbbi, júniusi jelentése szerint 2022-ben 11 és 12,6 százalék között alakulhat az infláció” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője. „Manapság már nem kizárólag csak a bér fontos a munkavállalóknak, mégis komoly munkaerőmegtartó hatása van. A stabil munkavállalói kör pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre fontosabbá válik a cégek számára” – tette hozzá a szakember.
Az ágazatokat tekintve csak kismértékű eltérések láthatók: míg a mezőgazdaságban és iparban dolgozók átlag feletti, 12,1 és 11,3 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, addig a szolgáltató szektorban 10,7, a kereskedelemben pedig várhatóan 9,2 százalékkal emelkedhetnek a fizetések.
A béren kívüli juttatásokat tekintve is kedvező kilátások figyelhetők meg. „Az elmúlt egy év során folyamatosan emelkedett a cafetériában gondolkodó cégek aránya, ami mostanra elérte a 60 százalékot. A növekvő tendencia kedvező, kérdés azonban, hogy tartós lesz-e, elérhetjük-e újra a 2017-18-as szintet, amikor ez az arány 70 százalék volt” – mondta a szakember.
Az elmúlt negyedévhez képest a 13. havi fizetésnél figyelhető meg jelentős változás, 21-ről 27 százalékra ugrott az ilyen juttatással tervező cégek aránya. Emellett a legnépszerűbb elem továbbra is a közlekedési költségtérítés (33 százalék) és a SZÉP kártya (26 százalék).
A vállalkozások a munkaerő-állomány bővítésén is gondolkodnak, ami mindenképpen kihívás lesz, hiszen a KSH adatai szerint az első negyedévben az üres álláshelyek száma már megközelítette a 2018-as csúcsot: 87 ezer betöltetlen pozíció volt, aminek több mint harmada az ipari, építőipari cégeknél jelentkezett. A vállalkozások többsége (63 százalék) ugyan a jelenlegi alkalmazotti létszámmal tervezi a következő 12 hónapot, de közel harmaduk (31 százalék) új munkatársak felvételében gondolkodik. A szolgáltató és ipari szektor az, ahol magas arányban (32 százalék és 44 százalék) készülnek új munkavállalókat felvenni, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben viszont jóval kevesebben: esetükben 12 százalék, illetve 22 százalék a munkaerőfelvételt tervező cégek aránya.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
