K&H nagyvállalati növekedési index: csökken a lendület

2020. 02. 06., 16:01

Visszafogott kilátásokkal indulnak neki az idei évnek a hazai nagyvállalatok. A K&H nagyvállalati növekedési index tovább csökkent, így jelenleg 4 ponton áll.

Tovább apad a nagyvállalatok lendülete: a hazai, 2 milliárd feletti éves árbevételű nem-állami nagyvállalatok növekedési kilátásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index ismét csökkent, jelenleg 4 ponton áll. Ilyen alacsony értéket mindössze egyszer, egy évvel ezelőtt vett fel az index. A hazai nagyvállalati döntéshozók körében végzett felmérésünk eredménye szerint a cégek egyre inkább visszafogják következő egy évi várakozásaikat, így tehát már két éve egy lassú csökkenő trend figyelhető meg. A cégek 2020-ban is saját helyzetüket látják kedvezőbbnek, annak ellenére, hogy a vállalati részindex 10-ről 9 pontra mérséklődött. A makrogazdasági részindex viszont továbbra is a negatív tartományban van, az előző negyedévhez hasonlóan mínusz 7 ponton áll” – mondta el Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Várat magára a beruházási boom

A vállalattal kapcsolatos szerényebb várakozások mögött az áll, hogy bár minden második cég tervez valamilyen beruházást 2020-ban, ezek értékében nem várható nagy fellendülés. Jelentősen, 29%-ról 17%-ra csökkent ugyanis azon cégek aránya, akik növelni tervezik a beruházásokra fordított kiadásaikat, miközben az előző negyedévi 60% helyett 74% az, aki idén szinten tartja a fejlesztésekre szánt költségeket.

2023-ig szinten maradhat a gazdaság

A gazdasági kilátásokat illetően hároméves időtávon jelentősen átrendeződtek a várakozások. „Erőteljesen, 43%-ról 24%-ra csökkent a gazdaság további javulását feltételezők aránya, de gazdasági visszaeséssel is jóval kevesebben számolnak az előző negyedévhez képest, miközben a cégek háromnegyede szerint a jelenlegi gazdasági növekedés lesz jellemző 2023-ig. Ezzel megfordult az elmúlt közel egy évre jellemző trend. Most már nem csak rövid, de középtávon is azok a cégek vannak többségben, akik a jelenlegi gazdasági növekedés ütemével számolnak” – tette hozzá a K&H szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS