K&H: felzárkózóban a közepes vállalatok

2023. 11. 28., 21:40

A hazai cégek minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordulnak a fenntarthatóság felé és egyre inkább érzik magukat is érintettnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index hátteréül szolgáló kutatásból. A nagyvállalatok messze a legaktívabbak a környezeti lábnyom csökkentése terén, ők húzzák maguk után a közepes méretű cégeket, amelyek kezdenek felzárkózni.

A K&H immár negyedik féléve közli a hazai közép- és nagyvállalatok körében készített K&H fenntarthatósági indexet, amely ezúttal 39 pontot ért el. Ez az érték ugyan 1 pontos emelkedés az előző félévhez képest, de még mindig nem éri el az egy évvel ezelőtti 40 pontos szintet. Ha egy kicsit mélyebbre nézünk az adatokban, világos tendencia bontakozik ki: három területen egyaránt 3-3 ponttal növekedett az index. A cégek egyre inkább beépítik stratégiájukba a fenntarthatóságot (69 pont), aktívan tesznek is érte (40 pont). Ugyan kevés vállalati méri a kitűzött fenntarthatósági célok elérését (13 pont), de amelyek mérik, azoknak a kétharmada egy füst alatt független szakértőkkel auditáltatja is az eredményeket.

Az egyik alindex csökkenése miatt azonban a K&H fenntarthatósági indexe mégsem emelkedhetett jobban: a cégek – különösen a nagyok – jelentősen visszafogták társadalmi felelősségi aktivitásukat (6 ponttal 40 pontra csökkent). Feltételezhetően ez a kényszerű költségtakarékosság velejárója.

Kényszerből vagy érdekből

A nagyvállalati kör már egy esztendeje felismerte, hogy részben szabályozói kényszer hatására, részben saját érdekében mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntarthatóságra. Ezért a 4 milliárd forint árbevételt meghaladó cégek körében már egy éve kimagasló (53 pont) figyelem irányul a témakörre. 2023 második félévére azonban az eggyel kisebb méretű – azaz a 2,1 és 4 milliárd forint közötti árbevételű – cégek is elkezdtek dinamikusan felzárkózni (5 pontos emelkedéssel 44 pontot értek el), ami nagyban hozzájárult a K&H fenntarthatósági index emelkedéséhez. A legkisebb, 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél is megfigyelhető az aktivitás élénkülése (+2 pont), de még mindig ott a legalacsonyabb és 37 pontjuk még nem éri el az egy évvel ezelőtt produkált 39 pontot.

Ágazati bontásban megfigyelhető, hogy az ipar és a kereskedelem területén 3-3 ponttal 42, illetve 39 pontra emelkedett az index (lényegében visszatért az egy évvel korábbi szintre), míg a szolgáltatási szektorban nem változott a mutató. Ezzel szemben a mezőgazdasági ágazat fenntarthatósági indexe egy éve meredeken csökken: az előző félévi méréshez képest további 3 ponttal kevesebbet, mindössze 36 pontot mértek a kutatók – míg egy éve ez még 42 pont volt.

Regionális megoszlásban azt tapasztaljuk, hogy a nyugat-magyarországi cégek körében 6 ponttal az egy évvel ezelőtti szintre, azaz 43 pontra kapaszkodott vissza a K&H fenntarthatósági index, Közép-Magyarországon a mérés kezdete óta változatlanul a 38-40 pontos sávban helyezkedik el, míg a kelet-magyarországi cégek elindultak a felzárkózás útján, 2 pontos emelkedést produkálva 37 pontra emelkedett körükben a mutató – ami még így is 6 pontos lemaradás a nyugati régióval szemben.

Ma még inkább nehézség, mint lehetőség

„Örömteli, hogy egyre több cég érti meg a környezeti fenntarthatóság fontosságát és fordul odafigyeléssel saját ökológiai lábnyomának csökkentése felé” – foglalta össze a kutatás eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Szerinte gondot jelent, hogy a vállalatok zöme ma még nehézségként éli meg a fenntarthatósági célok betartását, és nem látják benne a lehetőségeket. Mindez persze betudható a kedvezőtlen gazdasági környezetnek is, amelyben nehéz saját forrást, külső finanszírozást vagy pályázati pénzeket szerezni a szükséges beruházásokra.

„Sajnálatosan kevés cég, az összes megkérdezett mindössze 6 százaléka hallott az Európai Unió taxonómia-rendeletéről, és ezeknek is csak a harmada érzi értinettnek magát” – emelti ki Suba Levente.

Hogy valami mégiscsak elindult, azt jól jelzi, hogy a legnagyobb árbevételű cégek elkezdték maguk után húzni az eggyel kisebb, közepes méretű vállalatokat, amelyeknél a K&H fenntarthatósági indexe elkezdett dinamikusan növekedni. Suba Levente arra következtet, hogy a nagyvállalatok elkezdték megkövetelni beszállítóiktól a karbonkibocsátásuk csökkentését, hiszen az adatok végső soron bekerülnek a nagyvállalatok fenntarthatósági jelentésébe is. A fenntarthatósági szakember szerint talán a hazai vállalatszerkezetnek is betudható, hogy a vállalatoknak mindössze 13 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, de legalább, akik készíttetnek, azok zöme független szakértőkkel auditáltatja is a benne szereplő értékeket.

Suba Levente szerint kiváló indikátor a fenntarthatósággal való céges aktivitásra a zöld energia vásárlása – a zöld energiát vásárló cégek aránya azonban ma még elenyésző, a fél évvel ezelőtti 1,4 százalékos fellángolást követően visszaesett a korábbi szintre. Jelenleg a cégek mindössze fél százaléka vásárol zöld energiát és mindössze 1 százalékuk tervezi, hogy erre egy éven belül sort kerít.

„Sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a recesszióból való kilábalást követően a környezeti fenntarthatóság hangsúlyosabb szerepet kapjon a hazai vállalatok életében” – vonta le a következtetést a K&H szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS