K&H: felzárkózóban a közepes vállalatok

2023. 11. 28., 21:40

A hazai cégek minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordulnak a fenntarthatóság felé és egyre inkább érzik magukat is érintettnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index hátteréül szolgáló kutatásból. A nagyvállalatok messze a legaktívabbak a környezeti lábnyom csökkentése terén, ők húzzák maguk után a közepes méretű cégeket, amelyek kezdenek felzárkózni.

A K&H immár negyedik féléve közli a hazai közép- és nagyvállalatok körében készített K&H fenntarthatósági indexet, amely ezúttal 39 pontot ért el. Ez az érték ugyan 1 pontos emelkedés az előző félévhez képest, de még mindig nem éri el az egy évvel ezelőtti 40 pontos szintet. Ha egy kicsit mélyebbre nézünk az adatokban, világos tendencia bontakozik ki: három területen egyaránt 3-3 ponttal növekedett az index. A cégek egyre inkább beépítik stratégiájukba a fenntarthatóságot (69 pont), aktívan tesznek is érte (40 pont). Ugyan kevés vállalati méri a kitűzött fenntarthatósági célok elérését (13 pont), de amelyek mérik, azoknak a kétharmada egy füst alatt független szakértőkkel auditáltatja is az eredményeket.

Az egyik alindex csökkenése miatt azonban a K&H fenntarthatósági indexe mégsem emelkedhetett jobban: a cégek – különösen a nagyok – jelentősen visszafogták társadalmi felelősségi aktivitásukat (6 ponttal 40 pontra csökkent). Feltételezhetően ez a kényszerű költségtakarékosság velejárója.

Kényszerből vagy érdekből

A nagyvállalati kör már egy esztendeje felismerte, hogy részben szabályozói kényszer hatására, részben saját érdekében mindenképpen nagyobb figyelmet kell fordítania a fenntarthatóságra. Ezért a 4 milliárd forint árbevételt meghaladó cégek körében már egy éve kimagasló (53 pont) figyelem irányul a témakörre. 2023 második félévére azonban az eggyel kisebb méretű – azaz a 2,1 és 4 milliárd forint közötti árbevételű – cégek is elkezdtek dinamikusan felzárkózni (5 pontos emelkedéssel 44 pontot értek el), ami nagyban hozzájárult a K&H fenntarthatósági index emelkedéséhez. A legkisebb, 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű cégeknél is megfigyelhető az aktivitás élénkülése (+2 pont), de még mindig ott a legalacsonyabb és 37 pontjuk még nem éri el az egy évvel ezelőtt produkált 39 pontot.

Ágazati bontásban megfigyelhető, hogy az ipar és a kereskedelem területén 3-3 ponttal 42, illetve 39 pontra emelkedett az index (lényegében visszatért az egy évvel korábbi szintre), míg a szolgáltatási szektorban nem változott a mutató. Ezzel szemben a mezőgazdasági ágazat fenntarthatósági indexe egy éve meredeken csökken: az előző félévi méréshez képest további 3 ponttal kevesebbet, mindössze 36 pontot mértek a kutatók – míg egy éve ez még 42 pont volt.

Regionális megoszlásban azt tapasztaljuk, hogy a nyugat-magyarországi cégek körében 6 ponttal az egy évvel ezelőtti szintre, azaz 43 pontra kapaszkodott vissza a K&H fenntarthatósági index, Közép-Magyarországon a mérés kezdete óta változatlanul a 38-40 pontos sávban helyezkedik el, míg a kelet-magyarországi cégek elindultak a felzárkózás útján, 2 pontos emelkedést produkálva 37 pontra emelkedett körükben a mutató – ami még így is 6 pontos lemaradás a nyugati régióval szemben.

Ma még inkább nehézség, mint lehetőség

„Örömteli, hogy egyre több cég érti meg a környezeti fenntarthatóság fontosságát és fordul odafigyeléssel saját ökológiai lábnyomának csökkentése felé” – foglalta össze a kutatás eredményeit Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Szerinte gondot jelent, hogy a vállalatok zöme ma még nehézségként éli meg a fenntarthatósági célok betartását, és nem látják benne a lehetőségeket. Mindez persze betudható a kedvezőtlen gazdasági környezetnek is, amelyben nehéz saját forrást, külső finanszírozást vagy pályázati pénzeket szerezni a szükséges beruházásokra.

„Sajnálatosan kevés cég, az összes megkérdezett mindössze 6 százaléka hallott az Európai Unió taxonómia-rendeletéről, és ezeknek is csak a harmada érzi értinettnek magát” – emelti ki Suba Levente.

Hogy valami mégiscsak elindult, azt jól jelzi, hogy a legnagyobb árbevételű cégek elkezdték maguk után húzni az eggyel kisebb, közepes méretű vállalatokat, amelyeknél a K&H fenntarthatósági indexe elkezdett dinamikusan növekedni. Suba Levente arra következtet, hogy a nagyvállalatok elkezdték megkövetelni beszállítóiktól a karbonkibocsátásuk csökkentését, hiszen az adatok végső soron bekerülnek a nagyvállalatok fenntarthatósági jelentésébe is. A fenntarthatósági szakember szerint talán a hazai vállalatszerkezetnek is betudható, hogy a vállalatoknak mindössze 13 százaléka készít fenntarthatósági jelentést, de legalább, akik készíttetnek, azok zöme független szakértőkkel auditáltatja is a benne szereplő értékeket.

Suba Levente szerint kiváló indikátor a fenntarthatósággal való céges aktivitásra a zöld energia vásárlása – a zöld energiát vásárló cégek aránya azonban ma még elenyésző, a fél évvel ezelőtti 1,4 százalékos fellángolást követően visszaesett a korábbi szintre. Jelenleg a cégek mindössze fél százaléka vásárol zöld energiát és mindössze 1 százalékuk tervezi, hogy erre egy éven belül sort kerít.

„Sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a recesszióból való kilábalást követően a környezeti fenntarthatóság hangsúlyosabb szerepet kapjon a hazai vállalatok életében” – vonta le a következtetést a K&H szakembere.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS