Kevesebb árut hosszabb távolságokra szállítottak a harmadik negyedévben, a közúti és vasúti áruszállítás teljesítménye csökkent, miközben a dunai áruszállításé nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szállítási ágazatról szóló összefoglaló kiadványából.
A KSH adatai szerint a III. negyedévben az áruszállítás teljesítménye (14,4 milliárd árutonna-kilométer) 1,7 százalékkal csökkent 2018 azonos időszakához viszonyítva. A nemzetközi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 0,7, a belföldié 3,9 százalékkal mérséklődött.
A szállított áruk tömege (81 millió tonna) 7,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a vasúton szállított áruk tömege 7,0, a közúton szállítottaké 13 százalékkal esett vissza, a többi típusé nőtt.
A nemzetközi áruszállítás volumene (a belvízi és a csővezetékes szállításjavuló teljesítményének köszönhetően) 5,5 százalékkal nagyobb, a belföldié 13 százalékkal kisebb lett.
A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye meghaladta a 9 milliárdot, összesen 54 millió tonna árut szállítottak a vállalkozások. A szállítmányozók nagyobb távolságokra kaptak fuvarmegbízásokat, az átlagos szállítási távolság 167 kilométerre nőtt. A gyengébb kapacitáskihasználtság miatt az üresen megtett utak aránya 21 százalékra emelkedett.
A szállítás iránya szerint a belföldi forgalomban 15 százalékkal kevesebb árut szállítottak, 4,8 százalékkal alacsonyabb árutonna-kilométerben mért teljesítmény mellett, a nemzetközi forgalomban a volumen 1,8, a teljesítmény 7,9 százalékkal csökkent.
A vasúti áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítménye 3,4 százalékkal 2,5 milliárdra, a szállított áruk mennyisége 7,0 százalékkal 12,2 millió tonnára csökkent. Az átmenő nemzetközi forgalom volumene 2,4 százalékkal 2,7 millió tonnára, a kivitel volumene 1,8 százalékkal 3,0 millió tonnára nőtt a behozott áruk tömege 2,4 százalékkal 3,2 millió tonnára mérséklődött. A teljes forgalomban az átlagos szállítási távolság 8 kilométerrel, 207 kilométerre nőtt.
A dunai áruszállítás teljesítménynövekedése a KSH kiadványa szerint 2019 előző negyedéveihez hasonlóan a III. negyedévben is folytatódott. A növekedés oka továbbra is az, hogy 2018-ban az extrém alacsony dunai vízállás miatt a forgalom is nagyon alacsony volt. A belvízi áruszállítás volumene összességében 13, teljesítménye 30 százalékkal nőtt 2018 azonos időszakához viszonyítva.
Míg a belföldi áruszállítás volumene 40 százalékkal (29 ezer tonnára), teljesítménye 17 százalékkal (1 millió árutonna-kilométerre) csökkent, addig a nemzetközi viszonylat volumene 14 százalékkal (2,0 millió tonnára), teljesítménye pedig 30 százalékkal (474 millió árutonna-kilométerre) nőtt.
A Duna magyarországi szakaszán a tranzit áruforgalom jelentősen, mintegy 50 százalékkal nőtt. A belvízi áruszállításban a magyar zászló alatt hajózó járművek részesedése mind az összes szállított áru tömegéből, mind az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményéből hasonló nagyságrendű, 9-10 százalék körüli volt. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.