Kevesebb árut, hosszabb távra szállítottak az idei harmadik negyedévben

2019. 12. 02., 11:00

Kevesebb árut hosszabb távolságokra szállítottak a harmadik negyedévben, a közúti és vasúti áruszállítás teljesítménye csökkent, miközben a dunai áruszállításé nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal szállítási ágazatról szóló összefoglaló kiadványából.

A KSH adatai szerint a III. negyedévben az áruszállítás teljesítménye (14,4 milliárd árutonna-kilométer) 1,7 százalékkal csökkent 2018 azonos időszakához viszonyítva. A nemzetközi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 0,7, a belföldié 3,9 százalékkal mérséklődött.

A szállított áruk tömege (81 millió tonna) 7,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a vasúton szállított áruk tömege 7,0, a közúton szállítottaké 13 százalékkal esett vissza, a többi típusé nőtt.

A nemzetközi áruszállítás volumene (a belvízi és a csővezetékes szállításjavuló teljesítményének köszönhetően) 5,5 százalékkal nagyobb, a belföldié 13 százalékkal kisebb lett.

A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye meghaladta a 9 milliárdot, összesen 54 millió tonna árut szállítottak a vállalkozások. A szállítmányozók nagyobb távolságokra kaptak fuvarmegbízásokat, az átlagos szállítási távolság 167 kilométerre nőtt. A gyengébb kapacitáskihasználtság miatt az üresen megtett utak aránya 21 százalékra emelkedett.

A szállítás iránya szerint a belföldi forgalomban 15 százalékkal kevesebb árut szállítottak, 4,8 százalékkal alacsonyabb árutonna-kilométerben mért teljesítmény mellett, a nemzetközi forgalomban a volumen 1,8, a teljesítmény 7,9 százalékkal csökkent.

A vasúti áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítménye 3,4 százalékkal 2,5 milliárdra, a szállított áruk mennyisége 7,0 százalékkal 12,2 millió tonnára csökkent. Az átmenő nemzetközi forgalom volumene 2,4 százalékkal 2,7 millió tonnára, a kivitel volumene 1,8 százalékkal 3,0 millió tonnára nőtt a behozott áruk tömege 2,4 százalékkal 3,2 millió tonnára mérséklődött. A teljes forgalomban az átlagos szállítási távolság 8 kilométerrel, 207 kilométerre nőtt.

A dunai áruszállítás teljesítménynövekedése a KSH kiadványa szerint 2019 előző negyedéveihez hasonlóan a III. negyedévben is folytatódott. A növekedés oka továbbra is az, hogy 2018-ban az extrém alacsony dunai vízállás miatt a forgalom is nagyon alacsony volt. A belvízi áruszállítás volumene összességében 13, teljesítménye 30 százalékkal nőtt 2018 azonos időszakához viszonyítva.

Míg a belföldi áruszállítás volumene 40 százalékkal (29 ezer tonnára), teljesítménye 17 százalékkal (1 millió árutonna-kilométerre) csökkent, addig a nemzetközi viszonylat volumene 14 százalékkal (2,0 millió tonnára), teljesítménye pedig 30 százalékkal (474 millió árutonna-kilométerre) nőtt.

A Duna magyarországi szakaszán a tranzit áruforgalom jelentősen, mintegy 50 százalékkal nőtt. A belvízi áruszállításban a magyar zászló alatt hajózó járművek részesedése mind az összes szállított áru tömegéből, mind az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményéből hasonló nagyságrendű, 9-10 százalék körüli volt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 17., 16:05
A nyár nemcsak a pihenés, hanem a munkavégzés rugalmasabb formáinak időszaka is. Egyre többen dolgoznak görög szigeteken, a horvát tengerpartokon vagy éppen a Balaton mellett – hívhatjuk őket akár digitális nomádnak is, magyar céges státusszal. De tényleg működik ez szabályosan, vagy inkább adó- és tb-kockázatot húzunk magunkra? A kérdésre a Niveus szakértője válaszol.
2025-07-16 16:20:00
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.

  Rovathírek: HIPA

Magyarországi leányvállalatának 2021-es megalapítása után újabb K+F projekttel bővíti budapesti központját a Tulip Interfaces. Az amerikai gyártástechnológiai vállalkozás csapata a befektetés után 26 mérnökkel bővül, akiknek feladata a „no-code platform” fejlesztésének támogatása lesz. Az 5,8 millió euró értékű K+F beruházással a cég tovább erősíti befolyását az európai tech piacon.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A Siemens a világ vezető automatizálási és robotikai szakkiállításán, a müncheni automaticán mutatta be intralogisztikai fejlesztéseit. Ezekkel már nem csak nagyvállalati, hanem kkv-szinten is elérhetővé válnak a vállalat raktárautomatizáló megoldásai. Boros Péter, a Siemens Zrt. szakértője kérésünkre bemutatta az autonóm mobil robotokban (AMR) és automatizált irányítású járművekben (AGV) rejlő új lehetőségeket, amelyek üzembe helyezését és működtetését új dimenzióba emeli az Operations Copilot rendszer, valamint a Safe Velocity szoftvermegoldás. Előbbivel, a mesterséges intelligencia alapú felületén keresztül beszélgetésbe is elegyedhetünk, míg utóbbi hibabiztosan felügyeli a járművek sebességét, lehetővé téve, hogy a biztonsági lézerszkennerek védőmezői valós időben igazodjanak az adott környezethez.
Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS