Kevés támogatást kapnak az exit fázisban lévő cégek

2021. 03. 05., 10:00

Finanszírozás van a hazai startup ökoszisztémában, de ez önmagában nem ok az örömre. A vállalkozói kultúra és a teljes startup ökoszisztéma fejlődése nélkül ugyanis a források nagy része veszendőbe megy – derül ki a BGE Budapest LAB szakértői interjúkra épülő kutatásának friss eredményeiből.

Először akarni kell

A vállalkozói kultúra fejlődésére a LAB korábbi kutatásainak eredményei szerint több szempontból is szükség van. A vállalkozói lét nem igazán vágyott karrierút – a szülők inkább miniszterelnöknek, mint a következő Steve Jobsnak álmodják a gyermeküket, az egyetemisták jelentős többsége pedig még a közszférában is előbb helyezkedne el, mint hogy vállalkozást indítson. De a hazai közegre jellemző bizalmatlanságnak is változnia kéne, az ötletek megosztásától való félelem ugyanis megnehezíti a startupok számára a korai validálás lehetőségét.

A valódi startup ökoszisztéma kialakulásának feltétele a társadalom által egyértelműen érzékelhető, pozitív és sikerorientált vállalkozói kultúra megléte a szakértők egyértelmű többsége szerint.

A kultúra nehezen és lassan változik, bizonyos elemeiben csak generációkon átívelően fejleszthető. Ugyanakkor a szakértők látnak pozitív jeleket és sikereket is, amelyekre alapozva – főként a fővárosban – akár ugrást is elképzelhetőnek tartanak.

Külső tényezőként a szakpolitika és szabályozás (policy) révén a mindenkori kormányzat stratégiai és operatív tevékenysége alapvetően befolyásolja azt, ahogyan egy startup ökoszisztéma létrejön és fejlődni képes. A Budapest LAB kutatásában nyilatkozó szakértők szerint ezen a téren – bár még az út elején járunk – megvannak az alapvető feltételei egy életképes ökoszisztéma kialakulásának. A további fejlődéshez a továbbra is létező operatív, jogszabályi szintű akadályok (elsősorban a csőd-, és felszámolással, vagyis az újrakezdéssel kapcsolatban) lebontása lenne a legfontosabb. Ez egyébként a kultúrafejlesztés szempontjából is fontos lenne, mert a fejlődő ökoszisztéma érdekében alapvetően kéne megváltoznia a hazai bukáskultúrának - jobban mondva annak hiányának.

Lukas vödör?

A fenti kulturális és szabályozási nehézségek esetén hiába hatékonyabb a többi, dinamizáló jellegű elem a hazai ökoszisztémában, az nem lesz képes fenntartható növekedési pályára állni, és az erőforrások nagy része veszendőbe megy.

Ennek fényében nem olyan meglepő, hogy a szakértők az ökoszisztéma legkevésbé fontos elemének tekintik a pénzügyi környezetet. Annak ellenére, hogy jelenleg itthon a finanszírozás van a legerősebben fókuszban. Természetesen a pénz fontos, de a befektetők bevonásának sokkal inkább a cégek későbbi életszakaszában lenne jelentősége. A kétségtelen forrásbőség a szakértők szerint nem jelent automatikusan hosszú távon pozitív hatást.

A kutatásban megkérdezett szakértők elsősorban az „okos pénz” jelenlétét hiányolják, és a túlzott állami szerepvállalásból adódó esetleges problémákat vetik fel.

A jelenlegi finanszírozási környezet lehetővé teszi, hogy számos startup későn, vagy akár egyáltalán ne mérettesse meg magát a piacon – holott valódi életképességüket ez bizonyítaná. Az egyéb fejlesztő funkciók hiányában pedig a kihelyezett pénz sem tud megfelelően hasznosulni, hiszen a cégek nincsenek felkészülve a befektetők fogadására, nem értik a kockázati tőke működését. Így történhet meg például – ahogy a fent említett kutatásban elhangzott –, hogy egy startup a harmadik befektetői ajánlatot is elutasítja, mert megijed, hogy konkurens cégek is vannak a portfólióban.

Más oldalról viszont a könnyen elérhető forrás mégis különösen fontos a hazai közegben, mert a magyar startupperek háttere és korábbi megtakarításai általában nem teszik lehetővé a hosszabb, bevétel nélküli időszakok áthidalását. A befektetőknek tehát az alapítók megélhetését is finanszíroznia kell a vállalkozás fejlesztése mellett.

Sok mentor a jó mentor?

Egyetértés van abban, hogy a támogató környezet erős, köszönhetően az elmúlt években indult számos mentorprogramnak, széles körben rendelkezésre álló inkubátor és akcelerátor szervezeteknek. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire jó hír. Egyes szakértők szerint e kiterjedt, könnyen elérhető támogatási rendszer elértékteleníti a szakértői támogatást, valamint hatására a startupok hajlamosak elkényelmesedni, önállóan életképtelenné válnak. A támogató környezet fejlesztése ugyanakkor hosszú távon jól használható alapot jelenthet az ökoszisztéma számára, mivel a nemzetközi kutatások szerint a vállalkozások támogatásának két leginkább hatékony és eredményes formája a mentorálás és az inkubáció.

Üzleti tudás nélkül nem megy

Központi jelentősége van a startup ökoszisztéma esetében a vállalkozói, üzleti tudás és készségek fejlesztésének is. A LAB kutatásai szerint, ha az alapítói körből hiányzik az üzleti kompetencia, az akár teljesen megakaszthatja egy egyébként ígéretes startup fejlődését is. A kompetenciafejlesztésben dolgozó szakértők szerint látszik már előrelépés, a piaci bevezetésben dolgozó interjúalanyok viszont egyelőre meglehetősen negatívan látják az ökoszisztéma állapotát ebből a szempontból. A formálódó „nagyvárosi elit” startupper rétegben pedig van, aki húzóerőt, mások inkább egy szakadék megnyílásának első pillanatait látják.

A túl kicsi és a túl nagy piac

A korábbi kutatások egyértelműen mutatják, hogy a valódi növekedéshez – sőt, sok esetben a túléléshez – elengedhetetlen a nemzetközi piacra lépés. Ugyanakkor a hazai piac – mint az ökoszisztéma egyik alapvető eleme – elég nagy ahhoz, hogy egy induló cég számára magában is vonzónak tűnjön. Bár a kizárólag belföldi piacra célzó cégek hosszabb távon nem startupok, hanem becsülettel működő kkv-k lesznek, szerepük nem kevésbé fontos. Így a „gondoskodó” vállalkozásfejlesztési ökoszisztémát támogató, kormányzati hátterű szakértők nagyon fontosnak tartják a hatékony, átlátható és elérhető belső piacok létét és a hazai piac problémáinak megoldását is a nemzetközi orientáció erősítése mellett.

A legkisebb gyerek a kedvenc gyerek

Fontos szem előtt tartani azt is, hogy más fókuszú és jellegű szakmai támogatás, pénzügyi környezet, képzés, vagy akár szabályozás támogatja leginkább egy ötlet fázisban lévő startup fejlődését, mint egy stabilizációs, vagy aktív növekedési fázisban lévőét. A szakértők szerint a hazai ökoszisztéma jelenleg „ontja magából” a kezdeti fázisú startupokat, amelyek számára rengeteg támogatási, finanszírozási lehetőség áll rendelkezésre. Ugyanakkor nem képes megfelelő környezetet biztosítani az érett fázis eléréséhez.A növekedési vagy az úgynevezett „exit” fázisban lévő cégek csak nagyon korlátozott figyelmet és támogatást kapnak. Pedig például a mentori segítség a LAB kutatása szerint nem csak a kezdeti fázisban, hanem később, a piaci terjeszkedés során is fontos lenne.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-13 14:10:00
A gazdálkodók 81 százaléka számolt be arról, hogy a tartósan alacsony terményárak miatt kieső bevételek miatt az elmúlt egy év során volt olyan tervezett gépvásárlása, amit végül el kellett halasztania. Ebben a helyzetben tovább nőtt a gépi bérmunka jelentősége – derül ki az Agroinform.hu felméréséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS