Készpénz, alkohol, cigaretta az útipoggyászban: így segít az adóhivatal

2019. 06. 11., 16:32

Mi lehet az útipoggyászban, mennyi készpénzt, cigarettát, alkoholt vagy akár gyógyszert vihet magával és hozhat be az utazó?

Ahhoz, hogy a külföldi nyaralás tényleg felhőtlen legyen, nem árt tisztában lenni pár egyszerű szabállyal, így sok kellemetlenség, felesleges adminisztráció vagy pluszköltség megspórolható – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.

Mi lehet az útipoggyászban, mennyi készpénzt, cigarettát, alkoholt vagy akár gyógyszert vihet magával és hozhat be az utazó, milyen engedélyeket kell beszerezni, ha például házikedvencével szeretne nyaralni? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók!

Az Európai Unió tagállamai között, a nem kereskedelmi célú, tehát a saját célra, ajándékba vásárolt áru ki- és behozatala nincs korlátozva. Van azonban néhány olyan termékkör (gyógyszerek, védett állat- és növényfajok, vagy az ezekből készült áruk, alkohol és dohánytermékek), vagy éppen a háziállat utaztatása, ami – érthető módon – korlátozáshoz, engedélyhez kötött.

A folyamatos gyógyszeres kezelésben részesülők csak a kezelőorvosuk által előírt mennyiségű gyógyszert vihetik magukkal tagállami utazásaik során, erről érdemes a háziorvostól igazolást kérni. Az 50 évnél régebbi kulturális javak: például 50 000 forintot meghaladó értékű festmények, más képzőművészeti alkotások, antik könyvek kivitele szintén csak engedéllyel lehetséges.

Házikedvenc az EU-n belül például kizárólag a lakóhely szerint illetékes állatorvos által kiállított állatútlevéllel (pet passport) kísérheti el gazdáját a külföldi utazásra.

Veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok, azok egyedei, azok részei, valamint a belőlük készült termékek – ideértve a vadásztrófeát és a preparátumot is – behozatala és kivitele mind az unióban, mind harmadik ország tekintetében alapvetően tilos. Fontos kiemelni, hogy egyes ajándéktárgyként megvásárolható elefántcsont, teknőspáncél, vagy egzotikus bőrtermékek engedély nélküli behozataláért természetvédelmi bírság, és akár hároméves szabadságvesztés is kiszabható!

Az EU-n belüljövedéki terméket (alkohol, cigaretta, üzemanyag) magánszemélyként, nem gazdasági célra adómentesen lehet szállítani. Kereskedelmi mennyiségnek számít azonban már 800 szál cigaretta, 200 szivar, 110 liter sör, vagy például 90 liter bor és pezsgő. Szintén behozható és kivihető a magángépjárművek és motorkerékpárok gyári üzemanyagtartályaiban lévő üzemanyag, továbbá kannában járművenként legfeljebb 10 liter üzemanyag. Unión kívülről Magyarországra – 17 éves kor felett – légi úton 200 szál, egyéb módon 40 szál cigaretta vagy 16 liter sör vagy 4 liter bor hozható be vám- és adómentesen. Alkohol- és dohánytermék kivételével különféle áruk légi úton 430 euró, egyéb módon 300 euró értékben hozhatók be vám- és adómentesen. 15 év alatti utasoknál 150 euró ez az értékhatár.

Ha harmadik országba utazunk, akkor a kivitelnél a célország jogszabályait is be kell tartani. Ezekről a szabályokról az érintett magyarországi diplomáciai képviseletek tudnak felvilágosítást adni. Általánosságban elmondható, hogy az EU-ban engedély- vagy igazolásköteles termékköröket, árukat érintő célországbéli szabályozásról mindenképp érdemes tájékozódni.

A készpénzre is figyelni kell: minden olyan, az Európai Unió külső határait átlépő utas, akinél 10 000 euró vagy ennél több készpénz – akár különböző pénznemekben – vagy ennek megfelelő összértékű, készpénz-helyettesítő eszköz (értékpapír, kötvény, részvény, utazási csekk stb.) van, köteles ezt írásban bejelenteni annál a vámhatóságnál, ahol az unió területére be- vagy onnan kilép.

Általános forgalmi adó alól mentes a külföldi utas által vásárolt termék, ha azt személyi vagy útipoggyászának részeként a Közösség területéről kiviszi.Utastájékoztatóval kapcsolatos további információk a Nemzeti Adó- es Vámhivatal oldalán, a http://nav.gov.hu címen találhatók, de kérdéseire a 1819 NAV Infóvonalon is választ kaphat.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS