Július 1-től újabb tízmilliárd forinthoz juthatnak a dolgozó nyugdíjasok

2020. 06. 28., 11:00

Július 1-től minden dolgozó nyugdíjasra érvényesek lesznek a kedvező adószabályok, így sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük. A tehercsökkentés idén fél év alatt tízmilliárd forintot hagyhat az érintettek zsebében – közölte Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a jelenlegi szabályok szerint a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasok keresetéből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) vonják le, a munkavállalói járulékokat nem. 2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas, így például a megbízási jogviszonyban álló is mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól – ismertette Tállai András.

Leszögezte, a nyugdíjasok ma számíthatnak a kormányra, amely olyan többgenerációs országban gondolkodik, ahol az időseknek is több megbecsülés jut.

Mint mondta, a változtatás a jelenlegi keresetükhöz képest 14 százalékos megtakarítást jelent az érintetteknek. A havi bruttó százezer forintos megbízási díjból most 71 ezer forint marad a nyugdíjasoknál, ha levonják belőle az szja-t és a járulékokat.  Július 1-től csak az szja jön szóba, így akkor már 85 ezer forint jár az érintetteknek. Ez azt jelenti, hogy – a példánál maradva – százezer forintos bérnél egy év alatt 168 ezer forinttal több marad a nyugdíjas munkavállaló zsebében.

A rendelkezésre álló adatok szerint több mint 36 ezer nyugdíjas dolgozik munkaviszonyon kívül, nekik a szabályváltozás 14 százalékkal emeli júliustól a nettó fizetésüket. A kormányzat számításai szerint a járulékmentesség kiterjesztése évente mintegy húszmilliárd forintot hagy az érintetteknél.

Tállai András elmondta, amikor 2019. elején a járulékmentességet bevezették a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjasoknál, akkor 75 ezer időskorú tevékenykedett ilyen formán. Idén februárban már 129 ezer nyugdíjast foglalkoztattak a cégek munkaviszonyban. A koronavírus-válság hatására, áprilisban valamelyest csökkent a létszám, mintegy 109 ezerre, de még a járvány mélypontjának számító hónapban is lényegesen több nyugdíjast foglalkoztattak, mint 2018-ban.

Tállai András szerint ezért is nagyon időszerű most a járulékkedvezmény kiterjesztése minden dolgozó nyugdíjasra. A szabály a gazdasági szereplőknek is kedvez.

Egyrészt azért is, mert a korábban nyugdíjba vonult szakemberek felvételével olyan tapasztalat és tudás kerülhet a cégekhez, szervezetekhez, amely a legnagyobb hozzáadott értéket jelentheti. Másrészt júliustól 17 százaléknyi közterhet takaríthatnak meg, ha nyugdíjast alkalmaznak, ugyanis a cégek, a szervezetek mentesülnek a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége alól.

A kedvező szabályok kiterjednek a nyugdíjas egyéni és a társas vállalkozókra is - közölte az államtitkár. 2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, illetve a cégeknek sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS