Jövő augusztusban léphet életbe az új bortörvény

2020. 10. 02., 14:00

Végső egyeztetés alatt van és hamarosan benyújtják a parlament elé az új bortörvényt, a tervek szerint az új szabályozás jövő augusztusban léphet életbe - jelentette be az agrárminiszter csütörtökön, Móron a „Miklóscsabi pincéje” avatásán.

Nagy István elmondta, hogy az új bortörvény célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az ellenőrzések hatékonyabbá tétele. Reményeik szerint az ePincekönyv bevezetésével hosszú távon is átláthatóbbá válik a rendszer, emellett az új szabályozás nagyobb önállóságot is biztosít majd a termelői közösségek számára.

A tárcavezető elmondta, hogy a készülő bortörvény foglalkozik a murci forgalmazásának kérdésével is, ugyanis eddig nagyon sok akadályba ütközött az értékesítés, most „minden akadályt elhárítanak a murci útjából”, azaz nem kell forgalomba-hozatali engedélyt szerezni hozzá, és nem kell laboratóriumi vizsgálatot sem lefolytatni. Nagy István rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz időket él a szőlő-bor ágazat, ezért a magyar kormány 2,2 milliárd forintos átmeneti támogatással segíti a gazdákat, borászokat. A jövőbeni támogatások közül kiemelte a magyar borok népszerűsítését az EU és a harmadik országok piacain, erre a következő három évben mintegy 4,8 milliárd forintot fordítanak.

Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt a móri borvidék a megszűnés határán volt, mert majdnem 500 hektár alá esett a szőlőterület. Végül a fiatal borászok – köztük Miklós Csabi – hathatós segítségével megoldódott a probléma, és újra virágzásnak indult a térségben a borászat.

Miklós Csabi elmondta, hogy több mint 130 millió forintból valósították meg a fejlesztést, amely magában foglalta két egymás melletti pince összekötésével létrejött pincerendszer kialakítását és az eszközbeszerzést is. A borász megemlítette, hogy pincészetük nyolc hektáron gazdálkodik, évente mintegy 50 ezer palack bort készítenek, amelyet belföldön értékesítenek. Hozzátette: fő fajtáik az Ezerjó, a Rajnai Rizling, a Zöldveltelini, a Királyleányka és a Leányka. (MTI)

Fotó: Fekete István
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS