Jövő augusztusban léphet életbe az új bortörvény

2020. 10. 02., 14:00

Végső egyeztetés alatt van és hamarosan benyújtják a parlament elé az új bortörvényt, a tervek szerint az új szabályozás jövő augusztusban léphet életbe - jelentette be az agrárminiszter csütörtökön, Móron a „Miklóscsabi pincéje” avatásán.

Nagy István elmondta, hogy az új bortörvény célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az ellenőrzések hatékonyabbá tétele. Reményeik szerint az ePincekönyv bevezetésével hosszú távon is átláthatóbbá válik a rendszer, emellett az új szabályozás nagyobb önállóságot is biztosít majd a termelői közösségek számára.

A tárcavezető elmondta, hogy a készülő bortörvény foglalkozik a murci forgalmazásának kérdésével is, ugyanis eddig nagyon sok akadályba ütközött az értékesítés, most „minden akadályt elhárítanak a murci útjából”, azaz nem kell forgalomba-hozatali engedélyt szerezni hozzá, és nem kell laboratóriumi vizsgálatot sem lefolytatni. Nagy István rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz időket él a szőlő-bor ágazat, ezért a magyar kormány 2,2 milliárd forintos átmeneti támogatással segíti a gazdákat, borászokat. A jövőbeni támogatások közül kiemelte a magyar borok népszerűsítését az EU és a harmadik országok piacain, erre a következő három évben mintegy 4,8 milliárd forintot fordítanak.

Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt a móri borvidék a megszűnés határán volt, mert majdnem 500 hektár alá esett a szőlőterület. Végül a fiatal borászok – köztük Miklós Csabi – hathatós segítségével megoldódott a probléma, és újra virágzásnak indult a térségben a borászat.

Miklós Csabi elmondta, hogy több mint 130 millió forintból valósították meg a fejlesztést, amely magában foglalta két egymás melletti pince összekötésével létrejött pincerendszer kialakítását és az eszközbeszerzést is. A borász megemlítette, hogy pincészetük nyolc hektáron gazdálkodik, évente mintegy 50 ezer palack bort készítenek, amelyet belföldön értékesítenek. Hozzátette: fő fajtáik az Ezerjó, a Rajnai Rizling, a Zöldveltelini, a Királyleányka és a Leányka. (MTI)

Fotó: Fekete István
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025. 07. 14., 18:25
Már akadt vállalkozás, amely élt a július elején megnyílt lehetőséggel és sikeresen lekerült az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók listájáról, így mentesülve a listával járó súlyos szankciók alól.
2025-07-13 21:30:00
Az EPR alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren keresztül – hívja fel a figyelmet a MOHU.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS