Jövő augusztusban léphet életbe az új bortörvény

2020. 10. 02., 14:00

Végső egyeztetés alatt van és hamarosan benyújtják a parlament elé az új bortörvényt, a tervek szerint az új szabályozás jövő augusztusban léphet életbe - jelentette be az agrárminiszter csütörtökön, Móron a „Miklóscsabi pincéje” avatásán.

Nagy István elmondta, hogy az új bortörvény célja az adminisztrációs terhek csökkentése és az ellenőrzések hatékonyabbá tétele. Reményeik szerint az ePincekönyv bevezetésével hosszú távon is átláthatóbbá válik a rendszer, emellett az új szabályozás nagyobb önállóságot is biztosít majd a termelői közösségek számára.

A tárcavezető elmondta, hogy a készülő bortörvény foglalkozik a murci forgalmazásának kérdésével is, ugyanis eddig nagyon sok akadályba ütközött az értékesítés, most „minden akadályt elhárítanak a murci útjából”, azaz nem kell forgalomba-hozatali engedélyt szerezni hozzá, és nem kell laboratóriumi vizsgálatot sem lefolytatni. Nagy István rámutatott, hogy a koronavírus-járvány miatt nehéz időket él a szőlő-bor ágazat, ezért a magyar kormány 2,2 milliárd forintos átmeneti támogatással segíti a gazdákat, borászokat. A jövőbeni támogatások közül kiemelte a magyar borok népszerűsítését az EU és a harmadik országok piacain, erre a következő három évben mintegy 4,8 milliárd forintot fordítanak.

Törő Gábor (Fidesz) országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy néhány évvel ezelőtt a móri borvidék a megszűnés határán volt, mert majdnem 500 hektár alá esett a szőlőterület. Végül a fiatal borászok – köztük Miklós Csabi – hathatós segítségével megoldódott a probléma, és újra virágzásnak indult a térségben a borászat.

Miklós Csabi elmondta, hogy több mint 130 millió forintból valósították meg a fejlesztést, amely magában foglalta két egymás melletti pince összekötésével létrejött pincerendszer kialakítását és az eszközbeszerzést is. A borász megemlítette, hogy pincészetük nyolc hektáron gazdálkodik, évente mintegy 50 ezer palack bort készítenek, amelyet belföldön értékesítenek. Hozzátette: fő fajtáik az Ezerjó, a Rajnai Rizling, a Zöldveltelini, a Királyleányka és a Leányka. (MTI)

Fotó: Fekete István
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-15 13:10:00
2024 márciusában tovább emelkedtek a lakbérek, országosan 0,8, Budapesten 1,8 százalékkal nőttek egy hónap alatt – derül ki a KSH–ingatlan.com-lakbérindex friss adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS