Jelentősen javult a kelet-magyarországi nagyvállalatok jövőképe

Jelentősen javult a kelet-magyarországi nagyvállalatok jövőképe
2023. 04. 05., 12:39

Lassan kilábalhatnak a pesszimizmusból a hazai nagyvállalatok. A K&H nagyvállalati növekedési index a tavalyi mélypontot követően már második negyedéve mozdul felfelé, így 2023 első negyedévében -10-ről -6 pontra mérséklődött. A változás mögött az áll, hogy a vállalatok saját kilátásaikat az előző negyedévekhez képest jóval kedvezőbbnek vélik, a gazdaság megítélésben azonban továbbra is borúlátók. Az indexet a cégek közül a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalatok szinte már pozitív hangulata húzza felfelé.

Ismét felfelé mozdult a K&H nagyvállalati növekedési index, ami a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.

„A K&H nagyvállalati növekedési index 2023 első negyedévében tovább emelkedett, -10-ről -6 pontra mérséklődött. Ez már a második negyedév a tavalyi mélypontot követően, hogy felfelé mozdult az index. Habár a mutató még mindig a negatív tartományban van, a cégek már kevésbé pesszimisták, ami az év második felére nézve kedvező kilátásokat jelenthet” – mondta Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divízió vezetője.

„A negatív hangulat mérséklődésének hátterében az áll, hogy a cégek a saját kilátásaikban jóval kedvezőbb fordulatokat várnak, mint az előző negyedévekben. A vállalati alindex ugyanis -6-ról -2 pontra javult, ami már megközelíti a pozitív tartományt. Ezzel szemben a gazdaság egészét nézve továbbra is erőteljesen negatív hangulat uralkodik, a makro részindex jelenleg -19 ponton áll” – részletezte az eredményeket a szakértő.

10 milliárd forint felett kedvezőek a kilátások

A nagyvállalatok várakozásai erőteljesen függenek az árbevétel nagyságától, az ágazattól és a területi elhelyezkedéstől is. Jelenleg egyedül a 10 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalatok hangulata nincs a negatív tartományban és javult a legnagyobb mértékben, -15-ről 0 pontra. A 4-9,9 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek várakozásai -14-ről -7 pontra erősödtek, így ugyanolyan szinten vannak, mint a 2-3,9 milliárd forint éves árbevételű cégek (-7 pont), akiknek az elmúlt negyedévhez képest nem változott a véleménye. Az ágazatok közül az iparban és a szolgáltató szektorban jelentősen kedvezőbb várakozással tekintenek a következő egy évre (-4 és -5 pont), mint a kereskedelemben (-9 pont).

Földrajzilag a kelet-magyarországi cégeknek javult jelentősen a jövőképe, -16-ról -3 pontra, miközben a nyugat-magyarországi és közép-magyarországi vállalatok várakozásai gyakorlatilag nem változtak az előző negyedévhez képest (-7 és -8 pont).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS