Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.
Míg az elmúlt két évben a magas energiaköltségekkel és az elszálló alapanyagárakkal kellett megbirkózniuk a cégeknek, ma már nem ez jelenti a legfőbb nehézséget. „A K&H családi vállalatok klub szakmai rendezvényünk keretében felmértük, hogy az idei évre mit látnak a legnagyobb kihívásnak a hazai családi tulajdonú cégek. Az eredmények alapján egyértelműen a bérköltségek, a rendezvényen részt vevő cégek több mint fele ezt tartja az elsődleges gondnak – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője. – Ennek oka, hogy szinte minden cég fizetésemeléssel kalkulál. Ennek mértékében azonban gyakorlatilag kettéválnak a cégek. Az egyik felük 10 százalék alatti, míg másik felük 10-20 százalék közötti béremelést tervez.”
A K&H nagyvállalati növekedési index kutatásból – ami nem kizárólag a családi cégek, hanem a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja – az is kiderül, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelen van. A családi tulajdonú cégek 61 százaléka jelezte, hogy a következő 12 hónap során leginkább a fogyasztói árak emelkedése befolyásolja majd eredményességüket, ami még a teljes nagyvállalati szektor átlagát is meghaladja (59 százalék), és látványos ugrás az előző negyedév egyharmados arányához képest. Összességében ezzel a nagyvállalatok és a családi vállalatok körében is az első helyre került az infláció a nyereségességet leginkább befolyásoló tényezők között, megelőzve a beszállítói árakat és a hazai vevőket is. Ez azért jelentős, mert az infláció már mérséklődött a tavaly jellemző kétszámjegyű dráguláshoz képest, a magas árak költségnövelő és keresletcsökkentő hatása azonban úgy tűnik, hogy még hosszú ideig problémát jelenthet a gazdaság szereplőinek.
A költségek emelkedésével együtt idén már lassú árbevétel-növekedés is várható. Erre utal, hogy míg tavaly év végén csupán minden ötödik családi vállalkozás tervezett a belföldi forgalom és alig 7 százalékuk a külföldi piaci értékesítés bővülésével, addig most év elején már jóval optimistábbak az árbevételt illetően. Az első negyedéves adatok szerint ugyanis a családi cégek harmada számol a belföldi, illetve a nemzetközi piaci árbevételének növekedésével (33 százalék és 34% százalék). Ez kiemelkedő érték a teljes nagyvállalati szektorhoz képest is, ahol a cégek több mint negyede (26 százalék) számít a hazai és az export árbevétel emelkedésére a következő egy év során.
A magas költségszintet jól mutatja, hogy eközben a profitkilátásokat tekintve még visszafogottak lettek a várakozások. A családi vállalatok ötöde számít a nyereségének növekedésére idén – igaz, ez már kétszer akkora arány, mint tavaly év végén, amikor csupán 10 százalékuk tervezett profitnövekedést, de még mindig elmarad a nagyvállalati szektorhoz képest, ahol már a cégek 17 százaléka valószínűsít nagyobb nyereséget.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.