Jelentős bérköltség-növekedéssel számolnak a családi cégek

2024. 04. 13., 13:10

Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

Míg az elmúlt két évben a magas energiaköltségekkel és az elszálló alapanyagárakkal kellett megbirkózniuk a cégeknek, ma már nem ez jelenti a legfőbb nehézséget. „A K&H családi vállalatok klub szakmai rendezvényünk keretében felmértük, hogy az idei évre mit látnak a legnagyobb kihívásnak a hazai családi tulajdonú cégek. Az eredmények alapján egyértelműen a bérköltségek, a rendezvényen részt vevő cégek több mint fele ezt tartja az elsődleges gondnak – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője. – Ennek oka, hogy szinte minden cég fizetésemeléssel kalkulál. Ennek mértékében azonban gyakorlatilag kettéválnak a cégek. Az egyik felük 10 százalék alatti, míg másik felük 10-20 százalék közötti béremelést tervez.”

Az infláció sem tűnt el

A K&H nagyvállalati növekedési index kutatásból – ami nem kizárólag a családi cégek, hanem a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja – az is kiderül, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelen van. A családi tulajdonú cégek 61 százaléka jelezte, hogy a következő 12 hónap során leginkább a fogyasztói árak emelkedése befolyásolja majd eredményességüket, ami még a teljes nagyvállalati szektor átlagát is meghaladja (59 százalék), és látványos ugrás az előző negyedév egyharmados arányához képest. Összességében ezzel a nagyvállalatok és a családi vállalatok körében is az első helyre került az infláció a nyereségességet leginkább befolyásoló tényezők között, megelőzve a beszállítói árakat és a hazai vevőket is. Ez azért jelentős, mert az infláció már mérséklődött a tavaly jellemző kétszámjegyű dráguláshoz képest, a magas árak költségnövelő és keresletcsökkentő hatása azonban úgy tűnik, hogy még hosszú ideig problémát jelenthet a gazdaság szereplőinek. 

Az árbevétel is növekedésnek indulhat

A költségek emelkedésével együtt idén már lassú árbevétel-növekedés is várható. Erre utal, hogy míg tavaly év végén csupán minden ötödik családi vállalkozás tervezett a belföldi forgalom és alig 7 százalékuk a külföldi piaci értékesítés bővülésével, addig most év elején már jóval optimistábbak az árbevételt illetően. Az első negyedéves adatok szerint ugyanis a családi cégek harmada számol a belföldi, illetve a nemzetközi piaci árbevételének növekedésével (33 százalék és 34% százalék). Ez kiemelkedő érték a teljes nagyvállalati szektorhoz képest is, ahol a cégek több mint negyede (26 százalék) számít a hazai és az export árbevétel emelkedésére a következő egy év során. 

A magas költségszintet jól mutatja, hogy eközben a profitkilátásokat tekintve még visszafogottak lettek a várakozások. A családi vállalatok ötöde számít a nyereségének növekedésére idén – igaz, ez már kétszer akkora arány, mint tavaly év végén, amikor csupán 10 százalékuk tervezett profitnövekedést, de még mindig elmarad a nagyvállalati szektorhoz képest, ahol már a cégek 17 százaléka valószínűsít nagyobb nyereséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 03., 15:20
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS