Japán utat nyitott a magyar sertéshús előtt

2020. 12. 28., 18:30

Magyarország az első olyan afrikai sertéspestissel érintett ország a világon, amellyel Japán megállapodott a regionalizáció kérdésében – közölte az Agrárminisztérium hétfőn az MTI-vel.

A jövőben Japán már nem egész Magyarországról, csupán az afrikai sertéspestissel (ASP) érintett területekről tiltja a sertéshús és hústermékek kiszállítását, a megállapodás jelentős gazdasági előnyt jelenthet a magyar állattartóknak, előállítóknak.

Emlékeztetnek arra, hogy két éve kezdődött a tárgyalássorozat, amely december 16-án zárult a Japánnal kötött regionalizációs megállapodás elfogadásával. Az előkészítő munka magyar részről dr. Bognár Lajos országos főállatorvos vezetésével zajlott, Magyarország tokiói nagykövetségének támogatásával.

A közlemény szerint Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kiemelte, Japán a világon elsőként Magyarország számára biztosítja az ASP-vel érintett országok közül a regionalizáció lehetőségét.

Ez a lehetőség, amellett, hogy komoly gazdasági előnyt jelent a magyar állattartók, előállítók számára, jelentős elismerés a magyar állategészségügyi szakemberek munkája és az ASP-járvány megfékezéséért tett intézkedéseik felé is.

„Hazánk afrikai sertéspestistől mentes területeiről az állategészségügyi exportbizonyítvány jóváhagyását követően folytatódhat a kivitel, ezáltal biztosítva a magyar cégek versenyképességének fenntartását a japán piacon” – áll a közleményben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS