Itt rontják el a kezdő vállalkozások

2019. 04. 09., 12:05

Miket és hogyan érdemes elkerülni, ha vállalkozást indít vagy fejleszt az ember? A Cápák és a K&H Bank tippjei.

Egy vállalkozás beindítása és működtetése olyan, mint egy repülőgép irányítása – számos funkciót kell egyidőben vezérelni, amelyek egyaránt fontosak, és csak akkor tud felszállni a repülő, ha ezek mindegyike megfelelően működik. Eközben azonban még a legnagyobbakkal is előfordul, hogy hibáznak – derül ki a Cápák között üzleti show befektetőinek vallomásából. A nemzetközi szinten is ismert és elismert üzletemberek tapasztalataiból és az általuk mentorált, fejlesztett vállalkozások fő hibáiból, valamint a K&H Bank több mint 30 évnyi tapasztalatából azonban sokat lehet és érdemes tanulni, ezért a K&H, a Cápák között versenyzőinek pénzügyi mentora összegyűjtötte a legjellemzőbb hibákat, hogy a vállalkozások ne csak beindítsák a saját gépüket, de repülni is tudjanak vele.

Ezek a kezdő vállalkozások fő hibái (a K&H szakértőinek tapasztalata szerint)

  • Szemellenző: nemcsak a szülők elfogultak a gyerekükkel szemben, bizony sok esetben a vállalkozások is olyannyira a saját cégükre, termékükre fókuszálnak, hogy eközben nem valósan, a piachoz igazodóan ítélik meg cégüket, terméküket és annak értékét. Érdemes ezért folyamatosan nyomon követni a piaci igényeket, változásokat. 
  • Csőlátás: főként a fejlesztést igénylő termékeknél jellemző, hogy aki már hosszú hónapok – akár évek – óta egy adott probléma megoldására fókuszál, gyakran éppen emiatt nem veszi már észre az akár nyilvánvaló megoldást. Ha úgy látjuk tehát, hogy elakadtunk, mindig sokat segíthet, ha valaki külső szemmel ránéz a problémánkra.  
  • Sokat akar a szarka: mivel a vállalkozás sikeres működtetése sok időt és energiát igényel, minél jobban elaprózzuk magunkat, annál kevésbé fogunk célt érni. Sokkal nagyobb értéke van ugyanis annak, ha egy valamit csinálunk igazán jól, mintha 4-5 közepesen gyengét.
  • Modern polihisztorok: mivel az induláskor napi szinten számtalan gyors döntést kell meghozni, ezért szinte elkerülhetetlen, hogy a vállalkozást érintő ügyek ne egy kézben legyenek. Idővel azonban érdemes felülvizsgálni, hogy milyen feladatokat lehet delegálni, illetve olyan szakembereket felvenni vagy külső tanácsadóként alkalmazni, aki egy-egy – gazdasági, jogi, pénzügyi, technológiai, kereskedelmi, marketing, stb. – szakterülethez jobban értenek. Így arra koncentrálhatsz, amihez a legjobban értesz.
  • Hol vannak a vevők? Sok vállalkozás esik abba a hibába, hogy a lehető legjobb terméket akarja létrehozni, ezért annyira a fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, hogy közben nem fordít időt, energiát az üzletszerzésre. Így mire elkészül a termék, a cég csődbe megy, hiszen nincs kinek értékesíteni. A termékfejlesztés mellett ezért egyszerre és ugyanannyi energiát kell a piacszerzésre is fordítani.

„Egy vállalkozás elindítása vagy bővítése izgalmas, de egyben kihívásokkal teli feladat. Ahhoz, hogy ez az időszak minél zökkenőmentesebb és gördülékenyebb legyen, kulcsfontosságú a megfelelő szakemberek megtalálása, akik a cég igényeire szabott tanácsadással tudják segíteni a vállalkozókat. A K&H: üzletet ide! program weboldalát, a www.uzletetide.hu oldalt éppen ezzel a céllal újítottuk meg idén, hogy a vállalkozásindítástól a marketingen át a pénzügyekig minden, a cég működtetésével kapcsolatos hasznos információ egy helyen, bárki számára elérhető legyen, jelentős időt megspórolva ezzel a kkv-knak” – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS