Ismét a NAV célkeresztjében a korábbi katás vállalkozások

2023. 02. 20., 13:11

A nyárvégi változások után ismét terítékre kerülhet a kata, ám ezúttal az ellenőrzési oldalon. Az utóbbi időben az adóhatóság egyre több cégnél vizsgálja visszamenőleg – vagyis még az adónem radikális átalakítását megelőző időszakokra vonatkozóan – a kisadózókkal folytatott együttműködést, különös tekintettel az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek betartására. Aki nem tesz eleget megfelelően a nyilvántartás vezetési kötelezettségnek, mulasztási bírsággal sújtható.

Mivel a mulasztási bírság elmaradt bejelentésenként, adatszolgáltatásonként kiszabható, így a bírságösszeg akár több millió forintra is rúghat. Még nagyobb a kockázata, ha az adóhatóság az ügylet tartalma alapján bújtatott foglalkoztatást állapít meg. Ebben az esetben nemcsak az ellenőrzés célkeresztjében lévő társaságnál, hanem a katás vállalkozónál is adóhiány állapítható meg. Ezért is érdemes időben és megfelelő módon felkészülni egy esetleges ellenőrzésre!

A BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. szakértői összegyűjtötték, mire kell figyelnie egy cégnek ahhoz, hogy nyugodtan állhasson egy ilyen revízió elébe.

A bújtatott foglalkoztatás gyanúja

„A kisadózókkal folytatott együttműködés vizsgálatakor kiemelt szempont, hogy a katás vállalkozó „valódi” vállalkozóként végezte-e el a rá bízott feladatokat, vagy felmerülhet a bújtatott foglalkoztatás gyanúja. Az adóhatóság előtt ezt a gyanút erősíti – és az ellenőrzésre való kiválasztás valószínűségét növeli –, ha az egykori katás vállalkozó a 2022-es változás után alkalmazottként olyan cégnél helyezkedett el, amelytől korábban a (katás) bevételének nagy része származott” – figyelmeztet Kardos Dóra, a BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. szenior adómenedzsere.

Az adóhatóság az ellenőrzés során az együttműködés valódi tartalmi jegyeit igyekszik feltárni. A feladatvégzés helyén és az eszközhasználaton túl az adóhatóság megvizsgálja, hogy a kisadózó partner a rá bízott feladatokkal miképpen tagozódott be a szervezeti hierarchiába, hogy a feladatok kiosztása és az elvégzett munka leadása miképpen valósult meg a gyakorlatban, hogy felmerül(hetet)t-e a munkaviszonyra jellemző megjelenési kötelezettség, rendelkezésre állás, közvetlen és részletes utasítás, és hogy a kisadózó bevételeinek mekkora hányada származik a vizsgált cégtől.

Elmulasztott vagy hibás adatszolgáltatás

Ha egy társaság egy kisadózó partnernek egy naptári év alatt több mint 1 millió forintot fizetett ki, akkor a következő év március 31-ig erről a K102-es nyomtatványon adatot kellett szolgáltatnia az adóhatóságnak. Ellenőrizni kell tehát, hogy a társaság ezt a kötelezettségét – a megfelelő tartalommal – teljesítette-e.

Számlabefogadás

A kisadózók által kiállított számlák kötelező számlaeleme a „Kisadózó” kifejezés szerepeltetése. Érdemes áttekinteni, hogy az adatszolgáltatás előkészítésekor valóban minden olyan partnert figyelembe vettek-e, aki kisadózói számlát bocsátott ki. Előfordulhat ugyanis (és elő is fordul a gyakorlatban), hogy a partner ugyan kisadózói státuszban volt és ezt a számláján jelezte is, a társaság figyelme azonban átsiklott ezen a körülményen.

Hiányzó dokumentáció

Az együttműködés valódi kereteinek feltárásához, a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettségek vizsgálatához az adóhatóság iratokat kér be. Bár a szóbeli szerződéskötés joga megilleti a feleket, ez nem kifejezetten előnyös megoldás, ha adóellenőrzésre kerül sor. Az együttműködés feltételeit érdemes írott – és mindkét fél által ténylegesen alá is írt – szerződésben is lefektetni. Az viszont már kötelező, hogy a kisadózó írásban nyilatkozzon a kisadózói státuszáról – már az együttműködés kezdetekor. Ezeket a nyilatkozatokat egy esetleges ellenőrzés során be kell tudni mutatni az adóhatóságnak.

Az adatszolgáltatás önmagában nem elegendő, hiszen az ellenőrzések a részletekre is kiterjednek. Ezért is fontos, hogy a társaság olyan nyilvántartást tudjon a revizorok rendelkezésére bocsátani, amely valamennyi kisadózó partnert, valamint – a kifizetés dátumával együtt – a számukra kifizetett összegeket is tartalmazza.

„Érdemes tehát áttekinteni, hogy a (korábbi) kisadózó partnerekkel kapcsolatban minden dokumentáció rendelkezésre áll-e, és hogy minden adatszolgáltatás megfelelő volt-e. A hiányosságokat, az esetleg elmulasztott adatszolgáltatást célszerű mielőbb pótolni” – javasolja Kardos Dóra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 07., 14:25
Széles körben ismert az online vásárlások esetén a fogyasztót megillető 14 napos elállási jog. Az elálláshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében 2026. júniustól kötelező online elállási funkciót biztosítani a távollévők közötti fogyasztói szerződések esetén. Az elállási joggal, illetve az online elállási funkcióval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2026. 10. 06., 21:55
„A változások elsősorban a fogyasztóknak értékesítő kereskedőket, webáruházakat és online piactereket érintik. A gyártóknak és importőröknek is érdemes azonban áttekinteniük, hogy a kereskedőknek átadott – a termékek tartósságára, javíthatóságára, várható élettartamára, szoftverfrissítéseire és tartóssági jótállására vonatkozó – információk pontosak és megfelelően alátámasztottak-e.”
2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-07 23:20:00
Az első adókötelezettség alapja a tervek szerint – a belföldi illetőség vagy a vagyonkezelési adóalanyiság megszűnése eseteinek kivételével – a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot, a bevallás és az adófizetés határideje 2027. augusztus 31. A szabályozás egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem egyes vagyontárgyakat adóztatna, hanem az adóalany teljes nettó vagyonát vizsgálná.
2026-10-07 17:25:00
Nyári Zsolt okleveles adószakértő a BizniszPlusz podcast új adásában elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya.
2026-10-06 21:15:08
Khurshid Samiev, a szamarkandi régió kormányzóhelyettesének vezetésével üzleti delegáció tárgyal Budapesten 2026. október 15-16. között. Üzbég vállalatok képviselőinek részvételével üzleti fórumot rendeznek október 15-én Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS