Így csatlakozott a Műanyagmentes Július akcióhoz az Agrárkamara

2019. 07. 05., 15:45

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is csatlakozik a „Műanyagmentes július” kezdeményezéshez. Arra ösztönzi – mások mellett – élelmiszer-előállítással foglalkozó tagjait is, hogy ebben a hónapban minél kevesebb műanyagot használjanak termékeik csomagolásához. Ezek lebomlási ideje ugyanis több száz év. A kevesebb műanyag pedig hozzájárul a természet megóvásához.

A „Plastic Free July” kampány 2011-ben kezdődött Ausztráliában, azóta közel 170 ország vesz részt az akcióban. A világszerte évről évre egyre népszerűbb kezdeményezés célja, hogy ebben a hónapban próbáljunk meg nem vásárolni semmit, ami egyszer használatos műanyagból készült. Ugyanis a globálisan felhasznált műanyagok közel fele egyszer használatos, miközben több száz évig a Földön maradnak.

A témával foglalkozó tudósok megállapítása szerint egy műanyag zacskó biológiailag nem bomlik le, viszont fény hatására elkezdődik ez a folyamat. Ám a polietilén polimer lánc UV sugárzásra való reagálásának vizsgálatakor az nem derült ki, hogy a napfény mennyi idő alatt bontja le a műanyagot, így csak 500 és 1000 év közöttire becsülik az időtávot.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elkötelezett a környezet és a természet védelme iránt, ezért csatlakozott az idei „Műanyagmentes júliushoz”. A kamara arra ösztönzi – többek között – élelmiszer-előállítással foglalkozó tagjait, hogy ebben a hónapban minél kevesebb műanyagot használjanak termékeik csomagolásához, illetve felhívja a fogyasztók figyelmét a környezetkímélő csomagolási megoldásokra.

Érdemes a már korábban megvásárolt palackot újra használni, hiszen egy 1,5 literes flakon csapvízzel való megtöltése alig 40 fillérbe kerül. Az élelmiszer-vásárlás során papírba, karkartonokba csomagolt terméket ajánlott választani, vagy a bevásárláshoz tanácsos vinni szintén korábban beszerzett szatyrot.

A zöldség- és gyümölcsvásárláskor pedig nejlonok helyett újrahasznosítható zacskókat érdemes használni. Léteznek már magyar gyártók által, külön erre a célra készített zsákok. De bevásárlóközpontokban is elérhetőek a többször használatos, párszáz forintos zöldség- és gyümölcstároló tasakok, amelyek tartós anyagból készülnek, zárhatóak és a csap alatt a benne lévő zöldségek- és gyümölcsök egyszerűbben moshatóak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 18:05:00
Április 2-tól lehet beadni a támogatási kérelmeket új erdőtelepítési pályázatra, a Közös Agrárpolitika keretében megjelent felhívás keretösszege 64 milliárd forint.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS