HungaroControl: új tagok csatlakoztak a délkelet-európai szabad légtérhez

2022. 02. 24., 13:28

Moldova, Lengyelország és Litvánia is csatlakozott a HungaroControl elképzelései alapján életre hívott délkelet-európai szabad légtérhasználathoz, a SEE FRA-hoz (South East Europe Free Route Airspace), ezzel olyan összefüggő légtér jött létre, amelyben a Fekete-tengertől egészen a Balti-tengerig szabad útvonalon közlekedhetnek a légi járművek – közölte a HungaroControl az MTI-vel csütörtökön.

A magyar légiforgalmi szolgálat 2015-ben vezette be a HUFRA (Hungarian Free Route Airspace) eljárást, amelyhez elsőként Bulgária és Románia csatlakozott 2019-ben, majd 2021 januárjától a szlovák légi navigációs szolgálat is bevezette a számos előnnyel járó forgalomszervezési koncepciót.

A lengyel és a litván légteret összefogó Baltic FAB és Moldova 2022. február 24-i csatlakozásával létrejött Európa egyik legnagyobb, összefüggő szabad légtere, amelyben a légitársaságok járatai a hét minden napján és a nap 24 órájában „a számukra legoptimálisabb, szabadon megválasztott útvonalon” repülhetnek – hangsúlyozta a szolgálat.

A SEE FRA viszonylag egyszerű bővítését a moduláris csatlakozási módszer teszi lehetővé, amely nem igényel költséges fejlesztéseket az új tagállamok irányító rendszerein. A HungaroControl szakemberei által kidolgozott innovatív eljárás hatékonysága abban rejlik, hogy hatalmas útvonal-adatbázisok helyett elegendő a szomszédos országok navigáció pontjait megosztaniuk egymással az útvonalak tervezéséhez és a járatok biztonságos kezeléséhez.

A délkelet-európai szabad légtérhasználati koncepció hamarosan új tagokkal bővül: Csehország mellett már Ukrajna is kifejezte szándékát. A hosszú távú tervek között szerepel az is, hogy a SEE FRA összeolvad az Ausztriát, Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Észak-Macedóniát, Horvátországot, Montenegrót, Szerbiát és Szlovéniát tömörítő SECSI FRA (South East Common Sky Initiative Free Route Airspace) rendszerrel, így létrejöhet egy több mint 15 ország légterét magába foglaló szabadlégtér-együttműködés – írta a HungaroControl. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS