Hollywood sztrájkja 80 milliárd forintot vihet el a magyar költségvetésből

2023. 07. 28., 11:59

A magyar filmgyártást is nagyon érzékenyen érinti az amerikai forgatókönyvírók május 1-je és Hollywood vezető színészeinek július közepe óta tartó sztrájkja. Az Andersen Magyarország számításai szerint a leállás egy év alatt mintegy 0,35 százalékkal csökkenti a magyar GDP-t és összesen 70-80 milliárd forint adóbevétel kiesést okoz a költségvetésnek.

A magyar filmipar 2022-ben újabb rekordévet zárt. A gyártás volumene meghaladta a 250 milliárd forintot, aminek 90 százaléka amerikai forrásból valósult meg (2016-ban ugyanez az érték még csak 85 milliárd forint volt).

A növekedés mögött alapvetően három tényező húzódott meg. Egyrészt a magyar támogatási rendszer sikeressége, aminek következtében egyre több külföldi filmes produkció érkezik hazánkba. Segítette a folyamatot a forint gyengülése és a dollár erősödése is (ez a trend idén megfordult). A harmadik tényező a szolgáltatási díjak növekedése volt, ami a Covid-19 járvány utáni visszaállás, visszarendeződés során mindenhol tapasztalható globálisan.

Magyarország jelenleg a világ 10 legfontosabb filmes gyártási helyszínének egyike. A fő profilt a tengeren túli stúdiók kiszolgálása jelenti, Európában csak a brit filmipar képvisel nagyobb volument e tekintetben. Ez az oka annak, hogy a magyar filmgyártást és a szektorban dolgozó mintegy 20 ezer munkavállalót is nagyon érzékenyen érinti az amerikai forgatókönyvírók május 1-je, illetve az amerikai színészek július közepe óta tartó sztrájkja.

Radnai Károly, az Andersen Magyarország ügyvezető partnere szerint a két párhuzamosan futó sztrájk eltérő hatást gyakorol az itthon készülő produkciókra.

„A forgatókönyvírók sztrájkja csak középtávú lassulást vetített előre, azonnali károkat nem okozott. A futó es az előkészületi fázisban már ittlévő produkciókat nem érintette, leállásra nem került sor, csak az új projektek érkezése lassult le. A hollywoodi színész-szakszervezet sztrájkja ezzel ellentétben szinte minden nagyobb produkció esetében azonnali leálláshoz vezetett, hiszen a főszereplők és a fontosabb szereplők nélkül nem lehet érdemben folytatni a forgatást” – mondta Radnai Károly.

2016-ban az Andersen adószakértői is közreműködtek annak a Magyar Nemzeti Filmalap által jegyzett tanulmánynak az elkészítésében, amely szerint a filmes produkciók által itthon elköltött minden forint 0,32 forint költségvetési bevételt hoz és 0,8 forinttal növeli a GDP‑t.

„Ennek az a magyarázata, hogy a költések mögött egy olyan összetett, magas hozzáadott értékű és túlnyomórészt Magyarországhoz köthető ellátási lánc húzódik meg, amelynek finanszírozási forrása 95 százalékban külföldi. Bár az adókulcsok némileg módosultak azóta, a nemzetgazdaság GDP-arányos adóterhelése érdemben nem változott, ezért okkal feltételezhetjük, hogy a tanulmányban közölt arányok továbbra is hasonlóak” – vélekedik Radnai Károly.

A számítások alapján a magyar filmipar GDP-ben mérhető részesedése jelenleg 0,35 százalékra tehető. Ebből következően a leállás havonta mintegy 0,03 százalékkal csökkenti a GDP-t és közel 6-7 milliárd forint adóbevétel kiesést okoz a költségvetés számára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS