Hiteles önismeret nélkül nem egyértelmű a siker a munkaerőpiacon

Hiteles önismeret nélkül nem egyértelmű a siker a munkaerőpiacon
2023. 10. 03., 20:09

A SkillX szeptember végén tartott szakmai rendezvényén mutatták be a cég legfrissebb kutatásának eredményeit. Az eseményen szóba került több olyan aktuális kérdés is, amelyek jelentősen befolyásolhatják a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet, a munkavállalói fejlődést, valamint a céges munkaerő-kiválasztási folyamatokat és a munkaerő megtartását.

A pandémia óta szinte forr a munkaerőpiac. Új munkavállalói igények, és különösen a Z generáció megjelenése felforgatta a területet, miközben berobbant a munkaerőhiány, ezért a vállalati oldalon az egyik legfontosabb kérdéssé a humánerőforrás megtartása és megtalálása vált.

„A magyarok közel 70 százaléka nincs teljes mértékben tisztában a képességeivel, ahogy a munkaerőpiac elvárásaival sem. Minden ötödik dolgozó magyar gondolkodik azon, hogy más munkába kezdjen, vagy már keresi is az új lehetőséget. A munkavállalók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait, és véli úgy, hogy valahol máshol jobban tudná kamatoztatni a tehetségét. A biztosnak vélt állás feladásától való félelem, a megfelelő anyagi biztonság elvesztése mellett az információhiány jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban” – derült ki abból a kutatásából, amelynek eredményeit a rendezvényen dr. Juhos Andrea karrier coach, az LHH Magyarország ügyvezető partnere mutatott be.

„Az elmúlt évtizedek állandó és általános munkaerőpiaci trendjévé vált a munkaerőhiány, az egyenlőtlen és szakszerűtlen, strukturálisan nem megfelelő erőforrás, a munkavállalói önismeret hiánya és a fluktuáció. Erre kerestünk olyan innovatív megoldást, amely a munkaerőpiac általános és eseti szükségleteire ad válaszokat minden érintett szereplő – munkáltató, munkavállaló, fejvadász – számára a keresleti és kínálati igények feltérképezésével és elemzésével, illetve a lehető legszélesebb körű munkavállalói bázis foglalkoztathatósági kompetenciáinak objektív mérésével és fejlesztésével” – fogalmazott Marosi László.

SkillX Technologies Zrt. társalapító-vezérigazgatója kiemelte: különösen azon kkv-k esetében, ahol kissé gazdátlan a HR-tevékenység, hasznos egy olyan rendszer, amely egyrészt felgyorsítja, másrészt pontosabbá teszi a munkaerő-toborzási folyamatokat.

Az eseményen előadást tartott Mizsér Attila korábbi olimpiai bajnok öttusázó is, aki arról is beszélt, hogy mindenki számára, így a sportolók esetében különösen fontos a „több lábon állás”, ami jelentősen csökkentheti a sportolói pályafutás végén megkerülhetetlenül bekövetkező karrierváltás nehézségeit. Mizsér Attila bemutatta, hogy egy karrierváltás során, miként lehet az úgynevezett életelégedettségi küszöböt minél inkább olyan szinten tartani, hogy az ne okozzon jelentős sokkot a sportoló életében.

Kutatás: egyre erősebb mozgásban a munkaerőpiac

Pulzus Kutató által készített felmérés szerint leginkább a 40-59 évesek és a diplomások körében jellemző, hogy maradnak jelenlegi munkahelyükön (46, illetve 51 százalékuk). Minden ötödik magyar viszont azon gondolkodik, hogy valami másba kezd, vagy már keresi is az új lehetőséget, ez mind a két nemre azonos mértékben jellemző. A válaszadók 14 százalékának egyáltalán nincs munkája, de szeretne találni, közöttük több a nő. A 18-39-évesek kéttizede, a 40-59 évesek 14 százaléka, míg a 60 évnél idősebbek egytizede szeretne dolgozni.

A magyar dolgozók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait, és véli úgy, hogy másik munkahelyen jobban tudná kamatoztatni a tehetségét. Ez főként a férfiakra, a fiatalokra, a diplomásokra jellemző érzés. Minden ötödik válaszadó régóta játszik a gondolattal, hogy más karrier után néz. A munkavállalók 5 százaléka olyan pályakezdő, aki nem érzi, hogy miben tudna igazán kiteljesedni, míg a dolgozók alig több, mint 20 százaléka érzi jól magát a munkahelyén, az „álommunkát” megtalálva – jellemzően a nők, az idősebbek és a diplomások. Figyelmeztető jel lehet, hogy 2021-ben ez az arány még elérte a 30 százalékot.

Akadályok a munkahelyváltásban: félelem és információhiány

A biztosnak vélt állás feladásától való félelem (41 százalék), a megfelelő anyagi biztonság elvesztése (38 százalék), valamint a „nem tudom, hol találhatnék jobbat” (35 százalék) jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban, úgy a férfiak, mint a nők számára. Érdekes, hogy az információhiányt a 18-39 és a 40-59 évesek is okként jelölték meg, s hogy mindezeket a vármegyei székhelyeken említették a legtöbben. A felsőfokú végzettségűek féltik leginkább feladni a munkájukat, mint ahogy a diplomások számára a mostani munkahelyükön meglévő anyagi biztonság szerepel első számú visszatartóerőként is. Viszonylag kevesen (16 százalék) érzik úgy, hogy nem értenek máshoz.

Tipikus magyar preferencia a fizetés

Munkahelyváltáskor a   legjellemzőbb szempontok átlagosan: a fizetés (71 százalék), a képességeknek, kompetenciának való megfelelés (48 százalék), a munkavégzés helye (48 százalék) és a fejlődési lehetőség (47 százalék).

A 18-39 évesek számára a leginkább mérlegelt szempont, amikor munkahelyváltásról gondolkodnak, a fizetés (77 százalék), a fejlődési lehetőség (58 százalék), a munkavégzés helye (53 százalék) és a képességeknek, kompetenciáknak megfelelés (51 százalék).

A diplomások számára az anyagiak (78 százalék) után a képességeknek, kompetenciának megfelelés (67 százalék), a munkavégzés helye (59 százalék) és a fejlődési lehetőség (58 százalék) a legfontosabb. A vármegyei székhelyeken számít legjobban a pénz (81 százalék), legkevésbé pedig a cég hírneve, brandje (9 százalék).

A 18-39 éveseknek csak 28 százaléka van tisztában saját képességeivel

A dolgozók és munkakeresők közel 70 százaléka nincs teljesen tisztában a képességeivel, illetve a munkaerőpiac elvárásaival. A férfiak magabiztosabbak, 33 százalékuk állítja, hogy teljes mértékben ismeri önmagát és a lehetőségeit.  Míg a 18-39 évesek 28 százaléka teljesen biztos magában, addig ez az arány a 40-59 éveseknél 29 százalék, a 60 éveseknél vagy idősebbeknél 44 százalék.

A kutatásból az is kiderült, hogy mindez nincs összefüggésben sem az iskolai végzettséggel, sem a lakóhellyel: közel azonos mértékben magabiztosak az alap- és felsőfokú végzettségűek, valamint a településtípusok bontásában sem mutatkozik jelentős különbség. Figyelmeztető jel lehet, hogy míg 2021-ben a válaszadók 37 százaléka volt teljes mértékben tisztában a képességeivel, addig 2023-ban ez az arány már csak 31 százalék.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS