GFM: az adómentes belföldi kiküldetések napidíja háromszorosára, a külföldi kiküldetéseké közel másfészeresére nő

2023. 03. 13., 09:19

A kormány a versenyjavítást célzó lépések közül elsőként az adómentesen nyújtható napidíjat korrigálta, a megváltozott piaci helyzethez igazítva, a logisztikai és közúti fuvarozási ágazatban.

A kormány a nemzetgazdaság egésze szempontjából kiemelkedő fontosságot tulajdonít a logisztikai és közúti fuvarozási ágazatnak, amely a magyar gazdaság fontos, megkerülhetetlen eleme.

Miközben a Covid-válság előtt az Európai Uniós rangsorban a 8. helyezést érte el Magyarország a nemzetközi fuvarozási teljesítményt vizsgálva, jelenleg már csak a 12. helyen állunk – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.

A belföldön és külföldön is megfigyelhető további piacvesztés, a bérverseny, valamint a 10 ezer főre tehető sofőrhiány kezelése érdekében a kormány áttekintette a helyzetet. A kormány a versenyjavítást célzó lépések közül elsőként az adómentesen nyújtható napidíjat korrigálta, a megváltozott piaci helyzethez igazítva.

A kormány a Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatát elfogadva az adómentesen adható napidíj belföldi kiküldetés esetén 3 ezer forintról 9 ezer forintra, míg külföldi kiküldetés esetén 60 euróról 85 euróra emeli. A magyar cégekre vonatkozó napidíjak ennek köszönhetően régiós összevetésben a legmagasabbak közé fognak tartozni.

Az intézkedéstől a kormány azt várja, hogy javul az ágazat versenyképessége, ezáltal is segítve a szektor nemzeti össztermékhez való hozzájárulását, a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának szélesítését – írta a GFM. (MTI)

Üdvözlik a fuvarozók a napidíjemelést

A magyar közúti személyszállító és árufuvarozó vállalkozások versenyképességének megőrzése érdekében hozott stratégiai fontosságú döntésként értékeli a kormány napidíjemelésről hozott intézkedését a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete - NiT Hungary.

„Üdvözöljük a kormány döntését a napidíjak emeléséről. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium koordinálásával zajló szakmai egyeztetéseink célja a hazai fuvarozó vállalkozások versenyképességének javítása: a napidíj mellett a kamionstop-rend felülvizsgálata és a gépjárművezetői képesítési igazolvány (GKI) megszerzésének könnyítéséről is egyeztetünk. A napidíj ezek között prioritást élvezett, hiszen azonnali, hatékony támogatást jelent az alágazatnak. Abban bízunk, hogy a további ügyek is rövid időn belül megvalósulnak – mondta Barna Zsolt, az MKFE elnöke.

„A napidíjak emelése kiemelt jelentőségű a GDP 5 százalékát adó ágazat versenyképességének megőrzése érdekében. Különösen fontos ez annak ismeretében, hogy a hazai foglalkoztatottak 4 százalékát adó, mintegy 130 ezer család megélhetését biztosító közúti szállítási alágazat szereplői az elmúlt időszakban drasztikus piacvesztést szenvedtek el a nemzetközi és a belföldi szállítási szegmensekben egyaránt” – fogalmazott Füle László, a NiT Hungary elnöke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS