Folytatódik a 3 hektár alatti területű állami földek értékesítése

2020. 05. 08., 18:35

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, ennek érdekében május 11-én folytatódik a 3 hektár alatti területű állami földek értékesítése – közölte Nagy István tárcavezető. Az agrártárca programjának második szakaszában a több mint 9000 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig.

Az Agrárminisztérium továbbra is elkötelezett az osztatlan közös földtulajdon felszámolásában, ennek érdekében május 11-én folytatódik a 3 hektár alatti területű állami földek értékesítése – közölte Nagy István tárcavezető. Az agrártárca programjának második szakaszában a több mint 9000 ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton június 8-áig.

A második értékesítési ütemben 9026 db ingatlan, illetve tulajdoni hányad meghirdetésére kerül sor, melyből 2292 db az olyan ingatlan, melyre az első értékesítési ütemben nem érkezett vételi ajánlat, így ezeket most újra elérhetővé teszik. Minden megyében és szinte minden művelési ágban meghirdetnek ingatlanokat, összesen 4663 hektárt, átlagosan 0,6 hektáros méretű földeket – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter hozzátette: gazdák egy egyszerű ügyfélkapus regisztrációt követően 30 napig nyújthatják be pályázataikat. Ahogy az első ütemnél, így most is az 1 hektár alatti területek esetében a Magyar Állam fizeti az értékbecslés költségeit. Kifejtette: arra törekszenek, hogy megfelelve a kormány által elrendelt biztonsági előírásoknak, a lehető legkevesebb személyes kontaktus mellett nyissák meg a magyar gazdáknak az állami földvásárlás lehetőségét.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy a program április elején zárult első értékesítési fázisában a 6540 meghirdetett ingatlan csaknem 60%-ára volt érdeklődés, több helyen pedig árverseny alakult ki a területekért. Nagy István kiemelte: az átlagos ajánlati ár elérte az 1 millió forintot hektáronként, ami komoly eredmény, hiszen átlagosan 0,8 hektáros területeket hirdettek meg.

Az Agrárminisztérium célja a programmal, hogy a tulajdonostársak vásárolják meg a tulajdoni hányadokat és ennek köszönhetően jelentősen csökkenjen az osztatlan közös tulajdonok száma. Emellett az eladásra kerülő földek az állami földvagyon-portfólió tisztítását is szolgálják, mivel kis területű, jellemzően magántulajdonú területek közé ékelődő, az állam által bérbeadás útján nehezen hasznosítható ingatlanok értékesítése történik.

Az értékesítésre kerülő földek listája a http://www.nfk.gov.hu/ oldal mellett a www.kormany.hu oldalon is elérhető lesz, valamint az érintett települések önkormányzatainak honlapján is közzétételre kerülnek a megvásárolható ingatlanok adatai – hívta fel a figyelmet Nagy István. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS