Az erőteljes növekedés és a stabilizálódó adósságráták környezetében várhatóan javulnak jövőre a feltörekvő európai térség szuverén adósainak hitelkondíciói – olvasható a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett éves regionális előrejelzésében.
A nemzetközi hitelminősítő a javulást valószínűsítő tényezők között kiemelte azt a várakozását, hogy jóllehet a koronavírus-járványhoz kötődő költségvetési ösztönzők kifutása és az infláció megfékezését célzó monetáris szigorítások visszahúzó erővel hatnak a növekedésre, a térség 2022-re várt gazdasági növekedésének 4,5 százalékos mediánüteme még így is kedvező a járvány előtt mért ütemekkel, illetve más feltörekvő térségek növekedési kilátásaival összehasonlítva.
A Fitch londoni elemzőinek várakozása szerint a közép- és kelet-európai gazdaságok államadósság-rátáinak mediánja jövőre a hazai össztermék (GDP) 50 százalékán stabilizálódik, 11 százalékponttal magasabban a 2019 végén mért szintnél.
A térség osztályzati kilátásai ugyanakkor jórészt kiegyensúlyozottak. A Fitch Ratings szuverén besorolási listáján jelenleg három adósbesorolásra van érvényben felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátás, négyet a cég az osztályzatrontás megnövekedett valószínűségét jelző negatív kilátással tart nyilván.
Ez javulás a tavalyi év azonos időszakához képest, hiszen a Fitch Ratings 2020 végén hét ország államadós-besorolására tartott érvényben negatív kilátást, és egyetlen osztályzat kilátása sem volt pozitív a feltörekvő európai térségben – áll a hitelminősítő csütörtökön bemutatott éves helyzetértékelésében.
A Fitch Ratings kiemeli, hogy a közép- és kelet-európai EU-térségen belüli két, pozitív kilátással ellátott ország, Bulgária és Horvátország esetében – a koronavírus-sokk idején mutatott ellenállóképesség mellett – a pozitív osztályzati kilátás az euróövezeti csatlakozás felé tett előrelépést is tükrözi.
A Fitch a múlt hónapban „BBB mínusz”-ról egy fokozattal „BBB”-re emelte Horvátország hosszú futamidejű szuverén devizaadós-kötelezettségeinek besorolását, és az új osztályzatra is érvényben hagyta az addigi pozitív kilátást.
A lépéshez fűzött indoklásában a Fitch Ratings kiemelte: várakozása szerint Horvátország 2023 januárjában csatlakozhat a valutaunióhoz, és ez közvetlen kedvező hatást gyakorol Horvátország szuverén minősítési modelljére, mindenekelőtt az euró tartalékvaluta-státusából eredő rugalmasság révén.
A minap egy másik globális hitelminősítő, a Moody's Investors Service is azt emelte ki Londonban bemutatott éves térségi előrejelzésében, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságok stabil szuverén hitelképességi kilátással kezdhetik a jövő évet.
A Moody's új előrejelzése is azzal számol, hogy a térség gazdaságainak GDP-értéke átlagosan 4,5 százalékkal növekszik 2022-ben. A cég szerint ennek elsődleges hajtóerejét a hazai fogyasztás mellett a koronavírus-sokk okozta károk helyreállítására létrehozott EU-keret első folyósításai adják majd.
A Moody's várakozása az, hogy a GDP-érték 60 százaléka körüli szinten stabilizálódik a térségi gazdaságok államadósság-rátájának mediánértéke 2022-ben, de a 2024-ig tartó időszak végén is még valószínűleg 13 százalékpont körüli mértékben haladja meg a koronavírus-járvány előtti szintet.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor Magyarország a „Baa” osztályzati spektrumon belül azon kevés szuverén adós között lesz, amelyeknek a 2020-2023-as időszakban sikerül csökkenteniük államadósság-rátájukat.
A Moody's szeptemberben egy fokozattal „Baa2-re” javította a magyar államadós-osztályzat besorolását. Ez az osztályzat a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor's módszertanában „BBB”-nek felel meg.
A Fitch és az S&P már két éve ezzel az osztályzattal tartja nyilván Magyarországot, így a Moody's szeptemberi felminősítése óta mindhárom hitelminősítő azonos szuverén besorolást tart érvényben Magyarországra, egyaránt stabil kilátással.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.