Fiktív cégek, fiktív foglalkoztatás, valós vádemelés

2024. 08. 29., 15:29

Minősített költségvetési csalás bűntette miatt áll a Zalaegerszegi Törvényszék elé az a házaspár és könyvelőjük, akik gazdasági társaságok működtetésének látszatával nyújtottak be pályázati támogatások elnyerése érdekében kérelmeket 2017–2020 között.

A Zala Vármegyei Főügyészség vádirata szerint a 30 éves székesfehérvári férfi és 29 éves felesége 9 olyan gazdasági társaságot működtettek 82 éves budapesti könyvelő társuk segítségével, amelyek tényleges gazdasági tevékenységet nem végeztek, valós bevételük nem volt. A könyvelő által elkészített, valótlan tartalmú éves beszámolók szerinti adózott eredményeik alapján azonban alkalmassá váltak pályázati támogatások elnyerésére – olvasható a Zala Vármegyei Főügyészség közleményében.

A vádlottak 45 alkalommal nyújtottak be különféle – elsősorban vállalkozásfejlesztést, foglalkoztatásbővítést és képzéseket ösztönző – támogatások elnyerésére irányuló kérelmeket az illetékes minisztériumokhoz, illetve járási hivatalok foglalkoztatási osztályaihoz.

A vádlottak, valamint a könyvelő az egyes gazdasági társaságokat úgy tüntették fel, mintha azok évek óta jól működő cégek lennének, magas bevétellel, létező telephelyekkel, állandó foglalkoztatotti létszámmal. Ennek igazolására a támogatási kérelmekhez valótlan tartalmú iratokat, munkaszerződéseket, beszámolókat készítettek és nyújtottak be. Az elkövetők több mint 361 millió forint támogatás elnyerésére pályáztak 2017 és 2020 között, melyből pozitív elbírálás után a társaságok összesen több mint 199 millió forint összegű támogatást megkaptak.

Bűnsegédként felel az a 32 éves győri nő, akit a férfi 2019-ben azzal keresett meg, hogy színleg bejelenti egyik fiktív cégéhez és ezáltal a munkanélküli, akkor várandós nő magas összegű csecsemőgondozási díjat fog kapni. A vádlott a közreműködésért pénzt ígért a nőnek, aki az ajánlatba beleegyezett, majd a könyvelő férfi visszamenőleg bejelentette alkalmazottként közel 6 millió forintos havi munkabérrel. Miután a gyermek megszületett, a vádlottak közel 23 millió forint csecsemőgondozási díj iránti igényt nyújtottak be, amelyhez csatolták a nő fiktív foglalkoztatásával kapcsolatos, valótlan tartalmú iratokat. A hatóság az irreálisan magas jövedelem miatt vizsgálatot indított, és csupán 536 000 forintot folyósítottak az igénylés során megadott, a férfi bankszámlaszámára.

A vádlottakkal szemben a Zala Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Törvényszéken, melyben vagyonelkobzás elrendelése mellett börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS