A szomszédunkban kitört háború a magyar cégek jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felmérésében.
A szomszédunkban kitört háború a GKI gyorsfelmérésében válaszadók jelentős többsége szerint egyértelműen negatív hatással van üzletmenetére: a megkérdezettek 26 százaléka nagyon negatív, 46 százalékuk kissé negatív hatásról számolt be, további 27 százalékuk – egyelőre – nem lát érdemi hatást; közel 1 százalék pedig kissé pozitív hatásról számolt be. (Ez utóbbiak között kizárólag kisebb kereskedelmi cégek találhatók.)
Leginkább az ipari vállalkozások félnek, ami az exportnak, illetve a beszállítási láncoknak való kitettség miatt nem meglepő. Valamivel kisebb negatív hatást érzékeltek az építőipari és a kereskedelmi cégek. Ugyanakkor az üzleti szolgáltató szektorban többségben vannak az érdemi hatást nem érzékelők (57 százalékuk vélekedett így), ez utóbbiak nagy része csak a belföldi piacon jelenik meg.
A foglalkoztatott létszám alapján a 21-50 és a 151 -250 főt foglalkoztatók érzik a legnagyobb arányban a háború negatív hatását. A kelet-magyarországi cégek csak egy árnyalatnyival aggódnak jobban, mint a közép- és nyugat-magyarországiak.
A bizonytalanság növekedését jelzi, hogy a cégek saját várható üzleti helyzetük előrejelezhetőségét is valamivel rosszabbnak látták, mint februárban. Leginkább az iparvállaltok véleménye romlott. Az aggodalmak már velünk vannak, de a gazdasági szereplők nagy része napi gazdálkodási gyakorlatában még valójában nem érzi a háború hatását.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022. március 4. és 18. között végzett gyorsfelmérést az üzleti szféra körében a február 24-én kitört orosz-ukrán háborúnak a cégek üzletmenetére gyakorolt várható hatásáról. Összesen 742, egyenként legalább 10 főt foglalkoztató vállalat válaszolt.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.