Fantomcégek, számlagyár: milliárdos kárt okozott a költségvetésnek a bűnszervezet

2025. 04. 02., 10:35

A Vas Vármegyei Főügyészség 27 vádlottal szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Az elkövetők fantomcégekhez bejelentett dolgozók után nem fizettek adót és járulékokat, valamint jogosulatlanul igényeltek vissza áfát, és ezzel a költségvetésnek több mint 1,8 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.

A vádirat szerint tíz elkövető 2019 őszétől három éven keresztül egy számlagyárat fenntartó bűnszervezetet működtetett. A bűnszervezet egy biztonsági és takarítási tevékenységgel foglalkozó kft. áfafizetési kötelezettségét csökkentette jogosulatlanul. Egyes vádlottak a gazdasági társaság közel 2000 munkavállalójával – a jogosulatlan áfa-levonás leplezése végett – olyan valótlan tartalmú munkaszerződéseket írattak alá, mintha ők a fantomcégek munkavállalói lettek volna. Ezek a cégek színlelt alvállalkozói tevékenységük fiktivitását valótlan számlák kibocsátásával leplezték. A számlák ellenértékét készpénzben felvették és visszajuttatták a fővállalkozó céghez, melynek a megvádolt ügyvezetője a valótlan tartalmú számlákat elszámolta, és ezzel több mint 1,25 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek – olvasható a Vas Vármegyei Főügyészség közleményében.

A vádirat szerint további tíz vádlott közreműködésével 2019 végétől 2022 májusáig valótlan tartalmú megbízási keretszerződések alapján az egyik fantomcég nagyfogyasztók részére villanyszerelési munkákat végző zrt.-nek állított ki valótlan alvállalkozói számlákat. Ezt meghaladóan a zrt. több mint 100 munkavállalóját az utánuk adókat, illetve járulékokat nem fizető további fantomcégekhez jelentették be. Ezzel a módszerrel összesen több mint 600 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.

A NAV Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának nyomozói nagy értékű autókat, karórákat, több mint 100 millió forint készpénzt foglaltak le, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak, 1,5 milliárd forintot meghaladó értékben.

A fantomcégek stróman ügyvezetőivel és felbujtóikkal szemben közokirat-hamisítás bűntette miatt is vádemelés történt. A vádlottak büntetőjogi felelősségéről a Budapest Környéki Törvényszék fog dönteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS