Facebook-oldala buktatta le a hamis számlákkal trükköző ruházati céget

2024. 02. 21., 19:10

Több mint 9 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot kellett megfizetnie egy ruházati vállalkozásnak, amely meg nem valósult üzletfelújításhoz kapcsolódó számlák áfatartalmát szerette volna visszaigényelni – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A cég képviselője úgy nyilatkozott, hogy a munkát a számlakibocsátásnak megfelelő időszakban elvégezték, ám közben a revizorok az üzlet Facebook-oldalán egy olyan reklámvideót találtak, amely a számlák befogadásánál hónapokkal korábban került fel az adózó közösségi oldalára, és itt már a felújított üzletet berendezve, árukkal együtt mutatták be.

Az adóhivatal munkatársai a vállalkozást azért ellenőrizték, mert az a különböző munkákról, ugyanazon partnertől kapott számlákkal kívánt tízmillió forintnyi költséget elszámolni, melynek áfatartalma mintegy hárommillió forint volt. A számlák egy új, bérelt üzlet megnyitásához kapcsolódtak, és olyan, egymástól eltérő gazdasági eseményekről szóltak, mint építőipari munkák, üzletberendezés, dekoráció és áruvédelmi rendszer kialakítása.

A munkák elvégzéséhez széleskörű, például építőipari, belsőépítészeti, termékkörhöz kapcsolódó ismeret kell, ami egy cégen belül aligha összpontosul, márpedig valamennyi számla kibocsátója ugyanaz volt.

A vizsgált adózó az ellenőrzéskor nem adott át számlákhoz kapcsolódó iratanyagot, a többmillió forint értékű munkákról, anyagbeszerzésről semmilyen dokumentum (például szerződés, kivitelezési terv, teljesítésigazolás, elszámolás) nem készült. A partner az eltérő, más-más felkészültséget, szakképzettséget, munkaerőt, tárgyi eszközt igénylő tevékenységről tetemes mennyiségű számlát állított ki, miközben nem mutatott be meggyőző referenciákat, de az adózó maga sem ismert ilyen, korábbi munkákat.

A számlakibocsátó nem rendelkezett a számlákon szereplő munkálatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a számlákat áfabevallásaiban nem szerepeltette, az áthárított adót nem fizette meg, és elérhetetlen volt. A számlák kiegyenlítése állítólag készpénzben történt, de ennek nem volt nyoma.

Az adózó pénztárgépéből is folyamatosan érkeztek forgalmi adatok a NAV-hoz, az üzlet folyamatosan nyitva volt, így a vizsgált időszakban nem folyhattak kivitelezési munkák.

A vállalkozás képviselője nyilatkozatát többször megváltoztatta, a tanúk a legegyszerűbb kérdésekre is – mikor zajlott a felújítás, milyen munkálatok történtek, kik vettek részt benne – egymásnak ellentmondó válaszokat adtak és a nyilatkozatok sem igazolták a felújítási munkák megtörténtét.

A NAV munkatársai megállapították, hogy a befogadott számlák hiteltelenek, csak önmagukban, mögöttes gazdasági esemény nélkül léteznek, ezért áfatartalmuk sem vonható le. A vállalkozás nem kért engedélyt az ingatlan tulajdonosától a felújítási munkák elvégzéséhez, a bérbeadó nem is tudott róla.

Az adózó a megállapításokkal szemben fellebbezést nyújtott be, majd felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élt, azonban a sérelmezett határozatok mindkét esetben megalapozottnak és a jogszabályoknak megfelelőnek bizonyultak. A megállapított 9,3 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot végül az adózó megfizette. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS