Facebook-oldala buktatta le a hamis számlákkal trükköző ruházati céget

2024. 02. 21., 19:10

Több mint 9 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot kellett megfizetnie egy ruházati vállalkozásnak, amely meg nem valósult üzletfelújításhoz kapcsolódó számlák áfatartalmát szerette volna visszaigényelni – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A cég képviselője úgy nyilatkozott, hogy a munkát a számlakibocsátásnak megfelelő időszakban elvégezték, ám közben a revizorok az üzlet Facebook-oldalán egy olyan reklámvideót találtak, amely a számlák befogadásánál hónapokkal korábban került fel az adózó közösségi oldalára, és itt már a felújított üzletet berendezve, árukkal együtt mutatták be.

Az adóhivatal munkatársai a vállalkozást azért ellenőrizték, mert az a különböző munkákról, ugyanazon partnertől kapott számlákkal kívánt tízmillió forintnyi költséget elszámolni, melynek áfatartalma mintegy hárommillió forint volt. A számlák egy új, bérelt üzlet megnyitásához kapcsolódtak, és olyan, egymástól eltérő gazdasági eseményekről szóltak, mint építőipari munkák, üzletberendezés, dekoráció és áruvédelmi rendszer kialakítása.

A munkák elvégzéséhez széleskörű, például építőipari, belsőépítészeti, termékkörhöz kapcsolódó ismeret kell, ami egy cégen belül aligha összpontosul, márpedig valamennyi számla kibocsátója ugyanaz volt.

A vizsgált adózó az ellenőrzéskor nem adott át számlákhoz kapcsolódó iratanyagot, a többmillió forint értékű munkákról, anyagbeszerzésről semmilyen dokumentum (például szerződés, kivitelezési terv, teljesítésigazolás, elszámolás) nem készült. A partner az eltérő, más-más felkészültséget, szakképzettséget, munkaerőt, tárgyi eszközt igénylő tevékenységről tetemes mennyiségű számlát állított ki, miközben nem mutatott be meggyőző referenciákat, de az adózó maga sem ismert ilyen, korábbi munkákat.

A számlakibocsátó nem rendelkezett a számlákon szereplő munkálatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a számlákat áfabevallásaiban nem szerepeltette, az áthárított adót nem fizette meg, és elérhetetlen volt. A számlák kiegyenlítése állítólag készpénzben történt, de ennek nem volt nyoma.

Az adózó pénztárgépéből is folyamatosan érkeztek forgalmi adatok a NAV-hoz, az üzlet folyamatosan nyitva volt, így a vizsgált időszakban nem folyhattak kivitelezési munkák.

A vállalkozás képviselője nyilatkozatát többször megváltoztatta, a tanúk a legegyszerűbb kérdésekre is – mikor zajlott a felújítás, milyen munkálatok történtek, kik vettek részt benne – egymásnak ellentmondó válaszokat adtak és a nyilatkozatok sem igazolták a felújítási munkák megtörténtét.

A NAV munkatársai megállapították, hogy a befogadott számlák hiteltelenek, csak önmagukban, mögöttes gazdasági esemény nélkül léteznek, ezért áfatartalmuk sem vonható le. A vállalkozás nem kért engedélyt az ingatlan tulajdonosától a felújítási munkák elvégzéséhez, a bérbeadó nem is tudott róla.

Az adózó a megállapításokkal szemben fellebbezést nyújtott be, majd felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élt, azonban a sérelmezett határozatok mindkét esetben megalapozottnak és a jogszabályoknak megfelelőnek bizonyultak. A megállapított 9,3 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot végül az adózó megfizette. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS