Több mint 9 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot kellett megfizetnie egy ruházati vállalkozásnak, amely meg nem valósult üzletfelújításhoz kapcsolódó számlák áfatartalmát szerette volna visszaigényelni – tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
A cég képviselője úgy nyilatkozott, hogy a munkát a számlakibocsátásnak megfelelő időszakban elvégezték, ám közben a revizorok az üzlet Facebook-oldalán egy olyan reklámvideót találtak, amely a számlák befogadásánál hónapokkal korábban került fel az adózó közösségi oldalára, és itt már a felújított üzletet berendezve, árukkal együtt mutatták be.
Az adóhivatal munkatársai a vállalkozást azért ellenőrizték, mert az a különböző munkákról, ugyanazon partnertől kapott számlákkal kívánt tízmillió forintnyi költséget elszámolni, melynek áfatartalma mintegy hárommillió forint volt. A számlák egy új, bérelt üzlet megnyitásához kapcsolódtak, és olyan, egymástól eltérő gazdasági eseményekről szóltak, mint építőipari munkák, üzletberendezés, dekoráció és áruvédelmi rendszer kialakítása.
A munkák elvégzéséhez széleskörű, például építőipari, belsőépítészeti, termékkörhöz kapcsolódó ismeret kell, ami egy cégen belül aligha összpontosul, márpedig valamennyi számla kibocsátója ugyanaz volt.
A vizsgált adózó az ellenőrzéskor nem adott át számlákhoz kapcsolódó iratanyagot, a többmillió forint értékű munkákról, anyagbeszerzésről semmilyen dokumentum (például szerződés, kivitelezési terv, teljesítésigazolás, elszámolás) nem készült. A partner az eltérő, más-más felkészültséget, szakképzettséget, munkaerőt, tárgyi eszközt igénylő tevékenységről tetemes mennyiségű számlát állított ki, miközben nem mutatott be meggyőző referenciákat, de az adózó maga sem ismert ilyen, korábbi munkákat.
A számlakibocsátó nem rendelkezett a számlákon szereplő munkálatokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, a számlákat áfabevallásaiban nem szerepeltette, az áthárított adót nem fizette meg, és elérhetetlen volt. A számlák kiegyenlítése állítólag készpénzben történt, de ennek nem volt nyoma.
Az adózó pénztárgépéből is folyamatosan érkeztek forgalmi adatok a NAV-hoz, az üzlet folyamatosan nyitva volt, így a vizsgált időszakban nem folyhattak kivitelezési munkák.
A vállalkozás képviselője nyilatkozatát többször megváltoztatta, a tanúk a legegyszerűbb kérdésekre is – mikor zajlott a felújítás, milyen munkálatok történtek, kik vettek részt benne – egymásnak ellentmondó válaszokat adtak és a nyilatkozatok sem igazolták a felújítási munkák megtörténtét.
A NAV munkatársai megállapították, hogy a befogadott számlák hiteltelenek, csak önmagukban, mögöttes gazdasági esemény nélkül léteznek, ezért áfatartalmuk sem vonható le. A vállalkozás nem kért engedélyt az ingatlan tulajdonosától a felújítási munkák elvégzéséhez, a bérbeadó nem is tudott róla.
Az adózó a megállapításokkal szemben fellebbezést nyújtott be, majd felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel élt, azonban a sérelmezett határozatok mindkét esetben megalapozottnak és a jogszabályoknak megfelelőnek bizonyultak. A megállapított 9,3 millió forint adókülönbözetet, adóbírságot és késedelmi pótlékot végül az adózó megfizette. (NAV)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.