Ezen a szakon elsőként indul továbbképzés a Pécsi Tudományegyetemen

2021. 08. 21., 17:00

Az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) indul tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök szakirányú továbbképzés.

A felsőoktatási intézmény az MTI-vel közölte, hogy a jövő februárban induló képzés lesz az első Magyarországon, amelyen a hallgatók nem csak egy-egy kurzuson, hanem két féléves programban sajátíthatnak el alapvető elméleti, műszaki és gyakorlati ismereteket.

Kvasznicza Zoltánt, a PTE MIK tanszékvezető egyetemi docensét idézve azt írták, hogy a gépipari és az energetikai szektornak szeretnének olyan szakmérnököket és szakembereket képezni, akiknek megfelelő műszaki ismeretei és képességeik vannak a tüzelőanyag-cellák és a kapcsolódó hidrogéntechnológiai berendezések gyártása, működtetése és továbbfejlesztése területén.

A tanszékvezető szerint a képzés elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a tüzelőanyag-cellák mint villamosenergia-termelő berendezések, továbbá a hidrogénalapú energiatárolási rendszerek megtervezéséhez, méretezéséhez, összeszereléséhez és üzemeltetéséhez.

A képzés elindítását indokolva azt írták: a jövőben sok felkészült szakemberre lesz szükség a hidrogéntechnológia, köztük a tüzelőanyag-cellás termékek elterjedése miatt.

Jelezték: egyes gyártók már 2024-re jelentős szériában kívánnak hidrogéntechnológiai alapon működő gépkocsikat piacra dobni, és hazai vállalkozások is tervezik tüzelőanyag-cellás haszongépjárművek kifejlesztését és piaci bevezetését.

A szakmérnök szakirányú továbbképzési szakra legalább alapképzésben, műszaki vagy agrárképzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel vagy mérnökinformatikus szakképzettséggel rendelkezők jelentkezhetnek.

Az azonos elnevezésű szakemberképzésben legalább alapképzésben, műszaki képzési területen szerzett, nem mérnök szakképzettséggel vagy természettudományi képzési területen szerzett fizikus és vegyész végzettséggel, illetve fizikatanári vagy kémiatanári végzettséggel rendelkezők vehetnek részt.

A szakmérnökképzés tananyagának összeállításában, az oktatási eszközök kiválasztásában együttműködik a karral pécsi Kontakt-Elektro Kft., amely a tüzelőanyag-cellák fejlesztésében 16 éves tapasztalatot szerzett. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS