Ezek a cégek lettek idén az Év felelős foglalkoztatói

2021. 11. 23., 13:57

A minőségi munkahelyek megteremtésében élenjáró, a családbarát hozzáállást, a fejlődési, előrelépési lehetőségek biztosítását vagy az egészségmegőrzést a mindennapi gyakorlatban tudatosan és következetesen érvényesítő vállalatokat és szervezeteket már hatodik alkalommal ismerik el Az Év Felelős Foglalkoztatója díjakkal – mondta Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter Az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadón kedden Budapesten.

A munkaadókra abban is számítanak, hogy a legfontosabb értékükként kezelt munkaerő megtartása, fejlesztése, és jólléte érdekében erőfeszítéseket tegyenek – mondta Palkovics László.

„A munkaadóknak és a munkavállalóknak is azt ígérhetem, hogy a kormány folytatja az élőmunka közterheinek visszaszorítását, a munkalapú gazdaság és társadalom kiépítését” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a közösen elért eredményekre, a megkérdőjelezhetetlen sikerekre építve változatlanul a teljes foglalkoztatás elérése a cél.

Kitért arra: a kormány egyik fő célja, hogy Magyarországot a legszűkebb európai élvonalba emeljék 2030-ra, azok közé az országok közé, ahol a legjobb élni, lakni, és dolgozni. A hazai foglalkoztatás bővülésénél kevés uniós tagállam volt képes dinamikusabb növekedést felmutatni az elmúlt évtizedben. A baloldali kormányok alatt kétszámjegyűre romló munkanélküliségi rátát rekordalacsony, 3 százalék körüli éves szintre szorították vissza.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a vírusválság csak átmeneti megtorpanáshoz vezetett: a magyar válságkezelés legnagyobb sikere, hogy ma már többen dolgoznak és kevesebb az álláskereső, mint a járvány előtti időszakban.

Mint fogalmazott, ha munka van, minden van, azonban nem árt, ha a kiérdemelt állás tisztességes kenyérkeresetet biztosít. A bérek 2010 óta folyamatos emelkedésében a járványhelyzet sem okozott törést -- jelezte, hozzátéve: a munkaadók és munkavállalók képviselőivel közösen tető alá hozott megállapodás eredményeként januártól 200 ezer forint lesz a minimálbér és 260 ezer forint a garantált bérminimum. A béralku véglegesítésével a minimálbér 2022-től magasabb lesz, mint 2010-ben az átlagbér volt - emelte ki Palkovics László.

A kezdetektől hangsúlyozzák, hogy a bérterhek növekedése semmiképpen nem veszélyeztetheti a munkavállalók kétharmadának keresetet biztosító kkv-k működőképességét - mondta a miniszter, kiemelve, hogy a foglalkoztatók megfelelő ellentételezését éves szinten több mint 660milliárd forint összértékű adócsökkentés szolgálja. Az aláíró felek ajánlásként fogalmazták meg, hogy a versenyszférában is tovább emelkedjen a bérek reálértéke 2022-ben - ismertette. Minden vállalkozást üzleti, és bérpiaci helyzetének megfelelő reálbéremelésre ösztönöznek közlése szerint azzal, hogy az adócsökkentésekből származó megtakarításokat erre fordítsák.

Az OFA Nonprofit Kft. 2016 óta hirdeti meg „Az Év Felelős Foglalkoztatója” pályázatát, amelynek célja azon hazai munkáltatók elismerése, akik számára az emberi erőforrás központi értéket képvisel. Az elismeréseket öt kategóriában osztották ki, emellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara különdíja a képzés-szakképzés területén legkiemelkedőbb pályázatot jutalmazta.

Az Év Felelős Foglalkoztatója 2021 nagyvállalati kategória győztese a Duna-Dráva Cement Kft. lett. A nagyvállalati 2-es, a több mint kétezer dolgozóval rendelkező vállalatok kategória nyertese a Waberer's-Szemerey Logisztika Kft. A középvállalkozások kategória 2021-es győztese a Tali-Immo Kft. A kisvállalkozások kategóriában az IncQuery Labs Kft. lett a nyertes. Az ötödik kategória, a közszféra szervezetei között 2021-ben a Nemzeti Adó-, és Vámhivatal kapta az elismerést. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS