Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet magyar vállalatok a fenntarthatóság területén – mutat rá az EY 17 EU-tagállamban 320 társaságot vizsgáló tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet.
Az Európai Unió határozott lépéseket vár el a vállalatoktól annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a meghatározott klíma- és energiacélokat. A 2021-ben bevezetett Taxonómia-rendelettel ezért létrehozott egy közös nyelvet, ami minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek és mi nem. A rendszer feladata, hogy az árbevétel, a működési költségek (OPEX) és a tőkekiadások (CAPEX) vizsgálatakor objektív mércével el lehessen dönteni, hogy egy társaság pozitív hatással van-e a környezetre.
Az elemzés szerint a tőzsdén jegyzett és NFRD (nem pénzügyi beszámolási irányelv) köteles magyar vállalatoknak mindössze 55 százaléka tett közzé a Taxonómiának megfelelő jelentést. Annak ellenére, hogy a hazai cégek árbevételének átlagosan akár negyede (25 százalék) fenntartható tevékenységből származhatna, a gyakorlatban ez csupán 1 százalékot tesz ki. Emiatt az EU-tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb az eltérés a potenciális és a tényleges fenntartható árbevétel között.
„A legtöbb hazai cég ma fenntarthatatlanul működik. Az EU új szabályai szerint viszont ez már nem sokáig mehet így tovább. Közel 50 ezerre emelkedhet azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentéstételi kötelezettsége lesz, itthon akár 1300 magyarországi székhelyű céget is érinthet a változás. A hazai döntéshozók számára ezért is sürgető, hogy időben felmérjék, milyen mértékben vonatkozik tevékenységükre a rendelet, és miként felelhetnek meg az elvárásoknak” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője.
Amíg a vizsgált országokban a fenntartható tőkeberuházások (CapEx) átlagos aránya 15 százalékot ért el, addig Magyarországon ez az érték az egyik legalacsonyabb, csupán 4 százalék volt. Ennek fő oka, hogy jelenleg még nem a Taxonómia szabályai szerint fektetnek be a mobilitás, a technológia, valamint a média és távközlési ágazatokban. A fenntarthatónak ítélhető működési költségek (OpEx) átlagos aránya nemzetközi szinten 12 százalékot tett ki, míg Magyarországon a mutató mindössze átlagosan 1 százalék.
„A szabályozás különösen fontos lehet azok számára is a közeljövőben, akik zöld finanszírozásban gondolkodnak, ugyanis a befektetők részéről egyre inkább elvárás a taxonómiának való megfelelés. Érdemes a vállalatoknak is megvizsgálniuk, hogy milyen belső rendszerek, akár IT és számviteli megoldások képesek támogatni a közzétételt és naprakészen tartani az adatokat” – tette hozzá Lukács Ákos.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.