Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet magyar vállalatok a fenntarthatóság területén – mutat rá az EY 17 EU-tagállamban 320 társaságot vizsgáló tanulmánya. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet.
Az Európai Unió határozott lépéseket vár el a vállalatoktól annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a meghatározott klíma- és energiacélokat. A 2021-ben bevezetett Taxonómia-rendelettel ezért létrehozott egy közös nyelvet, ami minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek és mi nem. A rendszer feladata, hogy az árbevétel, a működési költségek (OPEX) és a tőkekiadások (CAPEX) vizsgálatakor objektív mércével el lehessen dönteni, hogy egy társaság pozitív hatással van-e a környezetre.
Az elemzés szerint a tőzsdén jegyzett és NFRD (nem pénzügyi beszámolási irányelv) köteles magyar vállalatoknak mindössze 55 százaléka tett közzé a Taxonómiának megfelelő jelentést. Annak ellenére, hogy a hazai cégek árbevételének átlagosan akár negyede (25 százalék) fenntartható tevékenységből származhatna, a gyakorlatban ez csupán 1 százalékot tesz ki. Emiatt az EU-tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb az eltérés a potenciális és a tényleges fenntartható árbevétel között.
„A legtöbb hazai cég ma fenntarthatatlanul működik. Az EU új szabályai szerint viszont ez már nem sokáig mehet így tovább. Közel 50 ezerre emelkedhet azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentéstételi kötelezettsége lesz, itthon akár 1300 magyarországi székhelyű céget is érinthet a változás. A hazai döntéshozók számára ezért is sürgető, hogy időben felmérjék, milyen mértékben vonatkozik tevékenységükre a rendelet, és miként felelhetnek meg az elvárásoknak” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetője.
Amíg a vizsgált országokban a fenntartható tőkeberuházások (CapEx) átlagos aránya 15 százalékot ért el, addig Magyarországon ez az érték az egyik legalacsonyabb, csupán 4 százalék volt. Ennek fő oka, hogy jelenleg még nem a Taxonómia szabályai szerint fektetnek be a mobilitás, a technológia, valamint a média és távközlési ágazatokban. A fenntarthatónak ítélhető működési költségek (OpEx) átlagos aránya nemzetközi szinten 12 százalékot tett ki, míg Magyarországon a mutató mindössze átlagosan 1 százalék.
„A szabályozás különösen fontos lehet azok számára is a közeljövőben, akik zöld finanszírozásban gondolkodnak, ugyanis a befektetők részéről egyre inkább elvárás a taxonómiának való megfelelés. Érdemes a vállalatoknak is megvizsgálniuk, hogy milyen belső rendszerek, akár IT és számviteli megoldások képesek támogatni a közzétételt és naprakészen tartani az adatokat” – tette hozzá Lukács Ákos.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.