2020-ban a lakásépítési ágazatot kell helyzetbe hozni, amelyhez segítséget nyújthat az állam, akár azzal, hogy a 2020-ra tervezett, építőipari cégek modernizációjához nyújtott költségvetési támogatást a lakásépítési kapacitások bővítésére fordítja – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke hétfőn Budapesten.
Koji László a szakszövetség médiatagozata által szervezett háttérbeszélgetésen ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a lakásgazdálkodásnak piaci alapon kell működnie, ami annyit jelent, hogy a magántőkére is szüksége van az ágazatnak, hiszen a támogatási rendszer önmagában nem oldja meg a jelenlegi lakásgazdálkodási helyzetet.
Az ÉVOSZ elnöke szerint a kormánynak egy 10–15 évre szóló lakásgazdálkodási programot kellene készítenie, amelyben pontosan megjelöli a többi szereplő – főváros, megyei jogú városok, Magyar Nemzeti Bank, kereskedelmi bankok, nagyobb cégek és a lakosság – feladatait, hatáskörét és lehetőségeit.
Az ÉVOSZ mindezek elősegítése érdekében kidolgozott egy 10 pontból álló javaslatcsomagot, hogy a lakásépítések, lakásfelújítások lendülete 2020-2021-ben se törjön meg – mondta a szakember, aki hozzátette, hogy a dokumentumot már el is juttatták a kormány építésgazdaságért felelős intézményeinek.
A helyszínen kiadott közlemény szerint az ÉVOSZ az új lakásoknál azt javasolta, függetlenül attól, hogy az ingatlanokat 5 vagy 27 százalékos áfa terheli, maximum 7,7 millió forintos áfa-visszatérítés lehetőségét kellene megteremteni.
A lakásfelújításoknál pedig felvetették a felújítási áfaérték 50 százalékának, maximum 3 millió forint, számla alapján történő visszaigénylésének a bevezetését. Ez utóbbit azért tartja fontosnak a szakszövetség, mert számításaik szerint tavaly 80 milliárd forint áfabevételtől esett el a költségvetés a lakásfelújításoknál kötött szóbeli megállapodások miatt.
Javasolták továbbá egy hosszú távú Panelprogram kidolgozását, a meglévő lakásvagyon meghatározó részét alkotó panellakások lakhatási minőségének javítása érdekében.
A kereslet–kínálati oldal egyensúlyban tartása miatt az ÉVOSZ szorgalmazta például azt is, hogy a települési önkormányzatok és a magánszektor (ingatlanfejlesztők, kereskedelmi bankok) együttműködésében hozzanak létre ingatlanalapokat, lakóingatlan fejlesztések érdekében. Továbbá javasolták még az állami, fővárosi, önkormányzati bérlakásprogram előkészítését, elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása a tervek szerint állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt maradnának.
A csomagban kitértek egy az iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztését és gyártását támogató innovációs pályázat kiírására is, amely csak az építésgazdaság területén működő vállalkozásokat célozná. Koji László szerint az ilyen formában nyújtott állami támogatás is alkalmas lehet a lakásépítési kapacitások bővítésére.
A jól képzett szakemberek megtartásáért az ÉVOSZ annak lehetőségét is felvetette, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 6 millió forint, lakásfelújításnál pedig 3 millió forint munkáltatói hitelt, illetve vissza nem térítendő támogatást. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.