Magyarország 2030-ra saját forrásokból fedezheti a teljes áramszükségletét, beleértve az addig kiépülő új ipari kapacitások szükségletét is – mondta az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csütörtöki rendezvényén Budapesten.
Az MGYOSZ Csúcstalálkozó-sorozatának idei első rendezvénye az energia(politika) jövőjéről, illetve a jövő energiájáról szólt. A március 30-án tartott eseményen dr. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az MVM Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója és dr. Futó Péter, az MGYOSZ-BusinessHungary elnöke beszélt az ország energiaszektort érintő kihívásairól, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
Dr. Futó Péter megosztotta egy friss kutatás eredményeit, amely azt vizsgálta, hogy milyen közép és hosszú távú tervekkel rendelkeznek a tagjaik, illetve tagszövetségeik az energiaválság hatásának csökkentésére.
Az MGYOSZ szinte minden tagja tervez lépéseket tenni energiapiaci kitettsége ellen. Egyharmaduk a megújuló energiába, egyötödük egyéb energiahatékonyság-növelő fejlesztésekbe tervez beruházni; a cégek 20 százaléka pedig az energiafelhasználás optimalizálásával kíván javítani energiapiaci helyzetén.
Ugyanakkor a válaszadók magas hányada véli úgy, hogy igen kicsi, vagy egyáltalán nincs mozgástere cége energiaösszetételének módosítására. A földgáz kiváltására a vállalkozások több mint fele a megújuló energiahordozókat preferálja, tizedük pedig a saját kiserőmű beruházás mellett voksol. A válaszadók 72 százaléka szerint egyáltalán nincs, vagy kis eséllyel lesz forrása arra, hogy komolyabb energetikai beruházást tudjon megvalósítani a közeljövőben.
Dr. Futó Péter rámutatott arra, hogy a válság Magyarországon is felgyorsítja az energiapiac átalakulását: ennek során háttérbe kerül a fosszilis energia, és egyre nagyobb teret nyer a megújuló energia, és ez nemcsak környezeti szempontból, a klímaváltozás miatt lényeges, hanem az energiafüggőség csökkentése okán is.
Dr. Czepek Gábor arról beszélt, hogy mi várható az elkövetkezendő évtizedben, illetve 2050-ig.
2030-ig Magyarország fő célja az energiaszuverenitás elérése, amely az ország adottságainak figyelembevételével teljesíthető: a magyar energetikai stratégia az atom és a megújuló energia kettősségére épülő energiapolitikában látja a megoldást, a földgázról való leválás útját pedig az elektrifikációban.
A közigazgatási államtitkár rámutatott arra, hogy hazánk jó irányba tart, köszönhetően az átgondolt és fenntarthatóságra törekvő energiapolitikai akciótervnek. Fel vannak készülve arra, hogy 2030-ra kb. 55 százalékkal növekszik a villamosenergia-felhasználás a mai fogyasztáshoz képest, és mivel a gazdaság növekedéséhez a folyamatos és biztonságos energiaellátás nélkülözhetetlen, így a megoldást a diverzifikációban látják.
Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak meg kell változtatnia az energiatermelés és beszerzés szerkezetét, a megújuló energiaforrások miatt jelentősen fejleszteni kell a villamosenergia hálózatot is.
Tovább nő a naperőművek, napelemes rendszerek száma, korszerűsítik a Mátrai Erőművet, felülvizsgálják a szélerőművek telepítésének szabályozását, növelik a belföldi földgáztermelést, vizsgálják a vízerőművek kiépítésének lehetőségét, Paks II. mellett tervezik meghosszabbítani Paks I. üzemidejét is.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint kulcsfontosságú a lakosság védelme, a vállalkozások és az önkormányzatok támogatása. 2023-ban a magyar családok számára várhatóan nem emelkedik sem az áram, sem a gáz, sem a távhő rezsicsökkentett ára.
(Vezető fotó: MTI/Kovács Attila)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”