Ekkora alapról indul a Barcelona focistáinak fizetése

2018. 11. 27., 08:00

Az FC Barcelona az első sportcsapat a világon, ahol a játékosok éves átlagfizetése eléri a 10 millió fontot, derül ki a Global Sports Salary Survey legfrissebb kimutatásából.

A 13 országra, nyolc sportágra és 349 klubra kiterjedő felmérés szerint a katalán labdarúgócsapatnál a 23 fős keret tagjai átlagban 10,45 millió fontot keresnek, és ehhez jönnek még a prémiumok.

Az átlagos alapfizetés az előző idényhez képest harmadával emelkedett. Ennek nagyrészt az az oka, hogy Lionel Messi új szerződést írt alá, amelynek értelmében évente több mint 50 millió fontot keres, bár Phillippe Coutinho, Arthur, Malcom, illetve Arturo Vidal leigazolása és Gerard Piqué, Sergi Roberto, Samuel Umtiti, valamint Sergio Busquets szerződés-hosszabbítása szintén jelentősen növelte a bérköltségeket.

A Real Madrid a második helyen áll, az első csapat játékosai átlagosan 8,1 millió forintot keresnek évente. A következő hat helyet az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) csapatai foglalják el.

A Juventus a 32. helyről a kilencedikre ugrott előre Cristiano Ronaldo leigazolása után. A Manchester United a tizedik (6,53 millió font), a Manchester City (5,93 millió font) a huszadik helyen áll.

A Premier League továbbra is a világ leggazdagabb labdarúgóligája, egy játékos átlagosan évi 2,99 fontot keres. Ez a szám 36 százalékkal magasabb, mint a Premier League legnagyobb riválisának tartott La Ligában (2,2 millió font), és csaknem kétszerese, mint az olasz Serie A-ban (1,5 millió font).

A Premier League klubjai fizetik a legjelentősebb prémiumokat, ennek célja természetesen a játékosok vonzása és megtartása, ráadásul hasonló minőségű futballistákért kétszer-háromszor többet hajlandóak kifizetni átigazolási díjként, mint Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és Franciaországban.

„Tavaly egy skandináv klub az egyik legtehetségesebb fiatal játékosának értékesítésére törekedett, hogy bevételt szerezzen. Objektív piaci értékelés alapján hat-nyolc millió euróra taksálták, de a sportigazgató közölte, ha eladnák egy angol klubnak, ezt talán meg is duplázhatnák. Nos, még így is alábecsülték a bevételüket” – mondta Omar Chaudhuri, a Sporting Intelligence szakértője.

Az angol klubok általában túlfizetik a játékosokat. A West Ham United például ugyanolyan szintet képvisel, mint a Girona a spanyol élvonalban, az egyiknél mégis 3,2 millió fontot, míg a másiknál csak 700 ezret keresnek átlagosan a játékosok.

Amikor a mérkőzésszámok alapján vizsgálták a kereseteket, arra jutottak, hogy az indiai krikettbajnokság játékosai több mint 274 ezer fontot kapnak átlagosan egy meccsért, amiből csak 14 van egy idényben. Ezt követi a tengerentúli amerikaifutball-liga (NFL) több mint 138 ezer fonttal, majd az angol labdarúgó Premier League csaknem 79 ezer fonttal.

Mindez azt jelenti, hogy az indiai krikettbajnokság sztárjai átlagosan többet keresnek az április elejétől május végéig tartó szezonban, mint például a Tottenham Hotspur játékosai az egész angol idényben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS