Jelenleg 2748 családi vállalkozás éri el ezt a mérföldkövet, ami több mint 20 százalékát teszi ki a „milliárdos” vállalkozásoknak.
Az OPTEN adatai alapján a családi vállalkozások számának alakulása érdekes történetet mesél el a magyar üzleti szektorról. 2020-hoz képest a családi vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutat, számuk mára pedig 130 ezerre esett vissza, ami egy jelentős, 15 százalékos mértékű csökkenést jelent az akkori 154 ezerhez képest. A családi vállalkozásokat az jellemzi, hogy a tulajdonos(ok) és/vagy cégvezető(k) között közvetlen egyenesági kapcsolat áll fenn. A családi vállalkozások általában a mikrovállalkozások kategóriájába tartoznak, ami azt jelenti, hogy méretük kisebb, és általában kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak.
Az egyszemélyes vállalkozások Magyarországon számos formában működhetnek, és gyakran egy magánszemély köré épülnek. Ezeknél a vállalkozásoknál az irányító-tulajdonos magánszemély a vállalkozás szempontjából nem minősül családi vállalkozásnak, hiszen ugyanazon személy között nem értelmezhető a családi kapcsolat, azonban a köznyelv mégis ide sorolja őket. Az OPTEN adatai szerint közel 590 ezer egyéni vállalkozó és mintegy 168 ezer olyan egyéni „társaság” működik az országban, ahol az egyetlen cégjegyzésre jogosult személy ugyanakkor az egyetlen tulajdonos is. A családi vállalkozások és egyéni vállalkozók szerepe továbbra is kiemelkedő az ország gazdaságában.
A klasszikus családi vállalkozások száma ugyan csökkent az elmúlt három évben, azonban az egyszemélyes „vállalkozásokkal” együtt ez a kör nagyobb növekedést mutatott fel 2020-hoz képest, mint amit összességében a társas vállalkozások.
Az elmúlt három év számos megpróbáltatás elé állította a gazdaság szereplőit. A sokként érkező járvány ideig-óráig megbénította a működést, egyes területeken szinte száz százalékban, de annak lefolyását követően is csak pillanatnyi volt az öröm, az ezt követő gazdasági események nem fordultak pozitív irányba. Ez a gazdaság szereplőinek számában is megmutatkozott, és ugyan 2020-hoz képest minimális növekedés mondható, ez lényegesen alul maradt a megelőző időszak dinamikus növekedéséhez képest. A társas vállalkozások számának növekedése mára már nem éri el az 1 százalékot 2020-hoz viszonyítva, ezzel szemben együttesen a családi és egyszemélyes vállalkozások 1,3 százalékos növekedésre voltak képesek úgy, hogy a családi vállalkozások ezen időszak alatt 15 százalékos csökkenést produkáltak.
A családi és egyéni vállalkozások összességében 887 ezer vállalkozást alkotnak. Ebben a kategóriában 2020-hoz képest 1,3 százalékos növekedés tapasztalható, de érdekes módon a vállalkozások összetétele is változott. Továbbra is az egyéni vállalkozások a legnépszerűbb forma, ők képviselik a cégek 67 százalékát, ami 4 százalékkal több, mint 2020-ban. Az egyszemélyes cégek aránya változatlan maradt, majdnem az ötödét teszik ki ennek a kategóriának. Ugyanakkor a hagyományos családi vállalkozások veszítettek 4 százalékot az arányukból. Az is észrevehető, hogy ha a családi vállalkozások fenn is maradtak, akkor általában az egyszemélyes vállalkozási forma felé tolódtak el, mivel valószínűleg az az olcsóbb fenntarthatóságot kínálta számukra.
„Az elmúlt három évben a családi vállalkozások voltak a legnagyobb vesztesek. Közel 24 ezer családi vállalkozás bezárta kapuit vagy kénytelen volt bezárni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy 2020 és 2022 között 26 százalékkal nőtt azoknak a családi vállalkozásoknak a száma, amelyek milliárdos árbevételt értek el, és már közelítenek a 3 ezres cégszámhoz. Ez azt sugallja, hogy a családi vállalkozásoknak még mindig van jövőjük” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az érdekes tény, hogy a családi vállalkozások egyre gyakrabban lépnek túl a mikrovállalat kategórián, és elérik vagy meghaladják az 1 milliárdos árbevételt. Jelenleg már 2748 családi vállalkozás éri el ezt a mérföldkövet, ami több mint 20 százalékát teszi ki a „milliárdos” vállalkozásoknak. Ezek a vállalkozások valóban családi jellegűek, a tulajdonosi és irányítási körök döntő része családtagok kezében van. Az OPTEN adatai szerint a 2748 milliárdos családi vállalkozás 60 százaléka kizárólag családtagokból áll, akik irányítják és tulajdonolják a vállalkozást.
A rokoni kapcsolatok típusait is elemezve látható, hogy a házastársi kapcsolat a leggyakoribb. Jelenleg mintegy 85,3 ezer társas vállalkozásban azonosítható házastársi kapcsolat. A testvéri kapcsolatot 26,4 ezer cégben lehet felfedezni, míg az anya-gyermek kapcsolatot 23,6 ezer vállalkozásnál, az apa-gyermek kapcsolatot pedig 16,8 ezer cég esetében lehet azonosítani.
Az elmúlt három év során a klasszikus családi vállalkozások száma 15 százalékkal csökkent, de az anya-gyermek kapcsolattal működő vállalkozások esetében ez a visszaesés csak 13 százalékos volt, míg a testvéri kapcsolattal működő vállalkozásoknál nagyobb mértékű visszaesés tapasztalható, 19 százalékos csökkenéssel. „Reménykedhetünk abban, hogy ezeknek a visszaeséseknek nem a testvéri viszályok, hanem inkább az eltérő elképzelések és célok, valamint a gazdasági környezet megpróbáltatásai lehetnek az okai, amelyek miatt a testvérkapcsolattal működő vállalkozások szenvedték el a legnagyobb mértékű csökkenést az elmúlt három évben” – mondta Alföldi Csaba.
A klasszikus családi vállalkozások fluktuációja a mezőgazdasági szektorban a legalacsonyabb, míg a legnagyobb számban a szakmai, tudományos, műszaki szektort hagyták el.
A hagyományos családi vállalkozások közül úgy tűnik, a legstabilabban a mezőgazdasági szektorban elhelyezkedők vannak, bár itt is tapasztalható némi csökkenés az elmúlt három évben. Azonban ez a csökkenés lényegesen alacsonyabb volt, mindössze 7 százalék, ami az átlag alatt volt. A legnagyobb mértékű csökkenést azonban a bányászat és kőfejtés szektorban tapasztaljuk, bár ebben a szektorban a cégek száma általában is alacsony, így 10–20 cég megszűnése is jelentős fluktuációt eredményezhet.
Az elmúlt három évben, ha a nominális változást nézzük, akkor nem okoz meglepetést, hogy mely szektorokat hagyták el leginkább a családi vállalkozások. Az elmúlt három évben számos tényezővel kellett szembenézniük. Ide tartozik a kata változása, ami különösen érintette a szakmai és tudományos szektort. Emellett a járvány és a gazdasági recesszió is jelentős kihívásokat jelentett, különösen a kereskedelmi szektorban, ahol jelentős fennakadásokat okozott. Az építőipar is kiemelten érintett a beruházások visszaesése miatt, és ezek a hatások még ma is érezhetők vagy fennállnak.
A családi vállalkozások terén regionális szempontból is igen érdekes képet mutatnak az arányok. A fővárosban található a legtöbb családi vállalkozás, ami nem igazán meglepő, hiszen Budapest a hazai társas vállalkozások 40 százalékának ad otthont. Az arányok alapján azonban már teljesen más kép rajzolódik ki. Tolna, Zala és Békés vármegyében találhatók legmagasabb arányban családi vállalkozások, ahol az arány a 34–32 százalékot is elérheti, míg Budapesten ez a szám a legalacsonyabb, mindössze 16 százalék.
Nem könnyű egyértelmű okot találni arra, hogy miért tér el ilyen drasztikusan vármegyénként a családi vállalkozások aránya. Mind keleti, mind nyugati vármegyék találhatók a skála mindkét végén. A főváros alacsony helyezése különösen meglepő, tekintettel arra, hogy itt általában több a nagyvállalat és nagyobb létszámú menedzsment is lehetőséget nyújtana a családtagoknak a bekapcsolódásra. Azonban az adatok nem ezt mutatják, és ennek oka valószínűleg az, hogy a fővárosban több a multinacionális vállalkozás, ahol a családi kapcsolatok kevésbé jellemzőek a vállalkozásokon belül.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.