Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint idén a gazdaság stagnálni fog (0,2 százalékos GDP növekedés várható), és csak 2024-ben jöhet érdemi növekedés. Lassuló tendenciával, és nem markáns mértékben ugyan, de folytatódott Magyarországon a legfontosabb gazdasági bizalmi indikátorok korrekciója – olvasható az Egyensúly Intézet júliusi gazdasági gyorsjelentésében.
Az Egyensúly Intézet az előző negyedéves GDP előrejelzését 2023-ra 0,2 százalékponttal felfelé módosította, így most 0,2 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál. A gazdaság rövid távú kilátásai tehát továbbra sem nevezhetők jónak.
2022 harmadik negyedéve óta a GDP volumene folyamatosan csökken az előző negyedév volumenéhez képest, amihez nagyban hozzájárul az ipari termelés 6,9 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom 12,3 százalékos vagy a nemzetgazdasági beruházások volumenének 2,8 százalékos visszaesése is.
A fogyasztói árak, és ezen belül az élelmiszer árak bár stabilizálódnak, a reálbérek csökkenése jelentősen kihatott a háztartások fogyasztására, ami érzékelhető vásárlóerő csökkenéséhez vezetett. Ez a kedvezőtlen folyamat az elmúlt időszakban megállt, és enyhe, de trendszerű korrekció figyelhető meg a legfontosabb lakossági és vállalati bizalmi indikátorokban.
Vállalati oldalon a megrendelésekre és a kilátásokra vonatkozó bizalmi indikátor és a foglalkoztatási várakozásokra vonatkozó indikátor értékei is javuló tendenciát mutatnak. 2021 év vége óta az elmúlt két negyedév adataiban láthatunk először trendszerű növekedést a vállalati bizalmi indikátorokban.
A VOSZ az Egyensúly Intézettel közös, negyedéves rendszerességű kutatásában a hazai kkv-k kilátásait és hangulatát vizsgálja. A jelenlegi gazdasági helyzettel és vállalati kilátásokkal kapcsolatos néhány adatsor fontos kiegészítésként szolgál a fenti, Európai Bizottság által mért adatokhoz. Általánosságban elmondható, hogy a kilátásokra vonatkozó percepciók mélypontját talán meghaladtuk, de a hazai kkv-k mindennapi üzletmenetét érintő problémák és kockázatok közül néhány markánsan meghatározza a hazai vállalkozások működését. Legnagyobb kockázatnak a partnerek nehézségeit, az ezzel összefüggő fizetési morál romlását, valamint a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működést említették. Mindezeken túl markánsan jelent meg a csökkenő vásárlóerő, mint kockázati tényező is.
Az inflációs nyomásból kikerülve, az enyhén növekvő vásárlási kedv megnyugvást hozhat mind a háztartások, mind a hazai vállalkozások oldalán, ami egyre növekvő vásárlőerőben és fogyasztásban jelenhet meg. Az MNB előrejelzése szerint az infláció igazán jelentősen csak a második félévben fékeződik. Azonban amíg ennek hatása nem érzékelhető, addig talán érthető, hogy háromból két cégvezető az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legnagyobb problémának továbbra is az inflációt jelöli, miközben a hazai cégvezetők már markáns gazdasági problémának ítélték az EU-s támogatások elmaradását is.
Az Egyensúly Intézet júliusi gazdasági gyorsjelentése itt elérhető és alább is letölthető.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
