Egyensúly Intézet: érdemben csak jövőre nőhet a GDP

2023. 07. 31., 19:15

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint idén a gazdaság stagnálni fog (0,2 százalékos GDP növekedés várható), és csak 2024-ben jöhet érdemi növekedés. Lassuló tendenciával, és nem markáns mértékben ugyan, de folytatódott Magyarországon a legfontosabb gazdasági bizalmi indikátorok korrekciója – olvasható az Egyensúly Intézet júliusi gazdasági gyorsjelentésében.

Az Egyensúly Intézet az előző negyedéves GDP előrejelzését 2023-ra 0,2 százalékponttal felfelé módosította, így most 0,2 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál. A gazdaság rövid távú kilátásai tehát továbbra sem nevezhetők jónak.

2022 harmadik negyedéve óta a GDP volumene folyamatosan csökken az előző negyedév volumenéhez képest, amihez nagyban hozzájárul az ipari termelés 6,9 százalékos, a kiskereskedelmi forgalom 12,3 százalékos vagy a nemzetgazdasági beruházások volumenének 2,8 százalékos visszaesése is.

A fogyasztói árak, és ezen belül az élelmiszer árak bár stabilizálódnak, a reálbérek csökkenése jelentősen kihatott a háztartások fogyasztására, ami érzékelhető vásárlóerő csökkenéséhez vezetett. Ez a kedvezőtlen folyamat az elmúlt időszakban megállt, és enyhe, de trendszerű korrekció figyelhető meg a legfontosabb lakossági és vállalati bizalmi indikátorokban.

Vállalati oldalon a megrendelésekre és a kilátásokra vonatkozó bizalmi indikátor és a foglalkoztatási várakozásokra vonatkozó indikátor értékei is javuló tendenciát mutatnak. 2021 év vége óta az elmúlt két negyedév adataiban láthatunk először trendszerű növekedést a vállalati bizalmi indikátorokban.

A VOSZ az Egyensúly Intézettel közös, negyedéves rendszerességű kutatásában a hazai kkv-k kilátásait és hangulatát vizsgálja. A jelenlegi gazdasági helyzettel és vállalati kilátásokkal kapcsolatos néhány adatsor fontos kiegészítésként szolgál a fenti, Európai Bizottság által mért adatokhoz. Általánosságban elmondható, hogy a kilátásokra vonatkozó percepciók mélypontját talán meghaladtuk, de a hazai kkv-k mindennapi üzletmenetét érintő problémák és kockázatok közül néhány markánsan meghatározza a hazai vállalkozások működését. Legnagyobb kockázatnak a partnerek nehézségeit, az ezzel összefüggő fizetési morál romlását, valamint a megrendelések elmaradásából adódó veszteséges működést említették. Mindezeken túl markánsan jelent meg a csökkenő vásárlóerő, mint kockázati tényező is.

Az inflációs nyomásból kikerülve, az enyhén növekvő vásárlási kedv megnyugvást hozhat mind a háztartások, mind a hazai vállalkozások oldalán, ami egyre növekvő vásárlőerőben és fogyasztásban jelenhet meg. Az MNB előrejelzése szerint az infláció igazán jelentősen csak a második félévben fékeződik. Azonban amíg ennek hatása nem érzékelhető, addig talán érthető, hogy háromból két cégvezető az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legnagyobb problémának továbbra is az inflációt jelöli, miközben a hazai cégvezetők már markáns gazdasági problémának ítélték az EU-s támogatások elmaradását is.

Az Egyensúly Intézet júliusi gazdasági gyorsjelentése itt elérhető és alább is letölthető.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-17 13:10:00
„A Kúria talán legfontosabb lépése annak rögzítése volt, hogy a bíróságnak nem elég konkrétumok nélkül, általánosságban megfogalmazott okokból mérsékelni a perköltséget, mert ez sérti a felek tisztességes eljáráshoz fűződő jogát.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS