A kkv-k számára a kivárás éve az idei – ez szűrhető le a VOSZ Barométer második negyedéves elemzéséből; a fő mutató 5 ponttal csökkent az első negyedévhez képest.
A VOSZ Barométer idei második negyedéves fő indexe 56 pontot ért el a 100-as skálán az első negyedév 61 ponthoz képest, ahogy valamennyi alindex is kisebb értéket mutat. Az üzleti hangulat alindexe 62-ről 59-re, a beruházásoké 49-ről 41-re, a pénzügyi helyzeté pedig 74-ről 70-re csökkent.
A vállalkozói szféra viszonyait jelző, indikátor-jellegű gazdasági mutatót a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) idén vezette be, amelynek alapjait az Egyensúly Intézettel közös felmérés jelenti. Az idei második negyedéves eredményeket július 13-án ismertették. A felmérés során a gazdaság kilátásairól, az üzletmenetet érintő problémákról, a tervezett beruházásokról, az inflációról, fizetésemelésekről, valamint – eseti kiemelt témakörként – ezúttal az energiaárakról alkotott véleményüket osztották meg a cégvezetők.
Az elemzésekben és a Barométer elkészítésében az Egyensúly Intézet és az érdekképviselet szakértői vettek részt, VOSZ tagok mellett a még nem VOSZ-tag vállalkozásokat is megkérdeztek.
A kutatást ismertető Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója és társalapítója szerint a tavaszi várakozásoknak megfelelő eredményeket kaptak. A cégvezetők a második negyedévben főleg a fizetési morál romlását említették (háromszor többen, mint korábban), a lánctartozások ismét nagy problémát jelentenek, a korábbi 2 százalék helyett 10 százalék panaszkodott erre. A megrendelések elmaradása is gond (első negyedév: 4 százalék-második negyedév: 9 százalék), ahogy a munkaerőhiány is jelentősebb gondnak számít (7 százalék-12 százalék).
Magyarország gazdasági helyzetével kapcsolatban a cégvezetők az EU-s források elmaradását a második negyedévben immár markáns problémának nevezték (2 százalék-8 százalék), amelynek érezhető hatása van a cégek működésére is.
Üzleti hangulat alindex: 62 százalék – 59 százalék
Az üzleti hangulat alindexben valamennyi összetevő értéke kis mértékben csökkent. A következő egy évben az üzleti kilátásokat tekintve kevesebben optimisták (68 százalék-65 százalék), az árbevétel alakulása az üzleti évben viszont szinte ugyanakkora, mint az első negyedévben (74 százalék-73 százalék). Ugyanakkor háromból két cégvezető szerint veszélyesebbé válik az üzleti helyzet a harmadik negyedévben.
Beruházások alindex: 49 százalék – 41 százalék
A beruházások alindexnél látjuk a legnagyobb csökkenést: 49-ről 41 százalékra. Az első negyedévben még a kkv-k 50 százalékánál mondták, hogy terveznek új beruházást, a második negyedévben már csak 34 százalékuk válaszolt igennel. Az új munkaerő felvételének szándéka 44-ről 28-ra csökkent. A tervezett beruházásokat ugyanakkor 69 helyett 74 százaléknak sikerült végrehajtania.
Kulcsfontosságú a munkaerő és a fizetésemelés kérdése. A bevételek elmaradása növelheti az elbocsátások veszélyét. Az első negyedévben a válaszolók 9 százaléka látta úgy, hogy szükség lehet dolgozók elbocsátására, a második negyedévben viszont már 17 százalék. Kozák Ákos megjegyezte: erre nem biztos, hogy sor kerül, mert nagyon feszített a munkaerőpiac, a most elküldött embereket nagyon nehéz lenne később pótolni. A mintába került vállalatok közül a második negyedévben válaszolók 61 százaléka nem tervez fizetésemelést a következő egy évben, noha nagy a nyomás, ugyanis sokan váltanának magasabb bér reményében. Igen csekély, mindössze 7 százalék azoknak a cégeknek a száma, ahol viszont 20 százalékot meghaladó bérfejlesztésben gondolkodnak.
Pénzügyi helyzet alindex: 74 százalék – 70 százalék
A pénzügyi helyzet alindex az első negyedévhez képest nem változott jelentősen: 74-ről 70 százalékra mérséklődött. A döntő többség úgy nyilatkozott, hogy nincs adótartozása (96 százalék-95 százalék) és nincs fizetési problémája (85 százalék-84 százalék). A tartalékokkal már több gond van, a cégek 17 százaléka egyik napról a másikra él, egy-két hónapra sincs elegendő tartalékuk, ez az arány az első negyedévben még 12 százalék volt. Az sem igazán megnyugtató, hogy fél évnél hosszabb időre tart ki a vállalkozások 20 százalékának tartaléka az első negyedévi 18 százalékkal szemben.
A vállalkozói kilátások összességében 68-ról 65 százalékra csökkentek. A cégvezetői várakozások ugyan még a pozitív tartományban vannak, ám a kedvező kilátásokat prognosztizálók aránya három hónap alatt 8 százalékponttal mérséklődött.
A második negyedévben eseti témakörként az energiaárak vállalkozásokra gyakorolt hatásáról kérdezték a cégvezetőket. A jelenlegi árszintet a cégvezetők 51 százaléka már most is kritikusnak tartja. Az energiaárak emelkedése miatt a vállalkozások döntő többsége nem gondolkodik abban, hogy szünetelteti a cég működést vagy bezárja azt, ám szóba kerül a termék/szolgáltatás árnak emelése, többen pedig már meg is lépték azt.
A VOSZ Barométerről Perlusz László, a VOSZ főtitkára összegzésként elmondta, hogy a Szövetség munkáját nagyban segítik a cégvezetők válaszai, azok alapján dolgoztak ki eddig is javaslatokat a kormány felé például az infláció megfékezésére, az egészségügy reformjára, a kiskereskedelem problémáinak megoldására.
„A VOSZ a jövőben még inkább segíteni kívánja a magyar vállalkozásokat, igyekszik támogatni őket a következő évre való felkészülésben. Minél nagyobb körben célzott, hatékonyságot növelő támogatásokra van szükség, elsősorban a munkaerő megtartása érdekében. Reméljük, hogy ebben az átmeneti esztendőben, amit túl kell élni, minél több vállalkozás talpon marad, majd korrekt tervezés után megerősödve vág neki 2024-nek, amikor már a reálkeresetek is növekedhetnek” – fogalmazott Perlusz László.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.