Cápák között is beválik: a sikeres céges bemutatkozás négy alapvető szabálya

2019. 03. 26., 16:45

A sikeres pitch vagy villámprezentáció titka, ha 3 percben úgy be tudjuk mutatni cégünket, hogy azzal akár egy cápa, azaz befektető figyelmét is fel tudjuk kelteni. Ehhez a K&H, a Cápák között versenyzőinek pénzügyi mentora gyűjtötte össze azt a négy kritikus részletet, amire mindenképpen érdemes odafigyelni a bemutatkozás során.

A sikeres céges bemutatkozás titka, ha akár egy liftezésnyi idő is elég ahhoz, hogy bemutassuk, kik vagyunk, és mit akarunk elérni – vallják a szakemberek. A valóságban azonban a bemutatkozás okozta stresszhelyzetben olykor még a másik nevére sem emlékszünk. Magyarország vezető nagyvállalati inkubátora, a Start it @K&H tapasztalatai szerint különösen nehéz akkor a helyzet, ha a bemutatkozásnak olyan komoly üzleti tétje van, mint egy potenciális üzleti partner vagy befektető megnyerése, ezért összegyűjtötte azt a 4 kritikus szabályt, amit mindenképpen érdemes figyelembe venni.

1. Csak röviden

A startup körökben leginkább pitch-ként emlegetett villámprezentáció legnagyobb kihívása az, hogy egyszerre kell rövidnek és érthetőnek, ugyanakkor mégis izgalmasnak és lelkesítőnek is lenni. Mindezek mellett pedig az sem árt, ha a termékünk vagy csapatunk neve is megragad a leendő partnerek fejében. Mivel a jó pitch-be számtalan információt bele kell sűríteni – a termék vagy szolgáltatás pontos működésétől és egyediségétől a jelenlegi eredményeken és jövőbeli fejlesztési irányokon át egészen az üzleti eredmények bemutatásáig –, könnyen belátható, hogy ha ezek közül mindegyikre csak 2-3 rövid mondatot szánunk, akkor is nehéz beleférni 3 percbe. Ez az az időkeret ugyanis, amennyit egy elfoglalt üzletember figyelméből magunkra vonhatunk, vagy amit egy pitch verseny szabálya megenged. Ahhoz, hogy ezt a néhány percet valóban hatásosan kihasználjuk, a termékre és cégre vonatkozó legfontosabb információkat és adatokat mindenképpen röviden, lényegre törően kell elmondani.

2. Megoldandó probléma

A tárgyilagos és informatív bemutatkozás, vagy ha van már egy jól hangzó cég- vagy terméknevünk,  ma már nem elég. A K&H, a Cápák között versenyzőinek pénzügyi mentora szerint ezért a hallgatóság érdeklődésének felkeltése érdekében meg kell nevezni azt a fő problémát, az ún. pain pointot, amire megoldást kínálunk. Ezzel tudjuk ugyanis elérni, hogy valóban szükségét lássák a termékünknek, és az ne csak saját magunk önmegvalósító álmának tűnjön.

3. Kell egy jó sztori

Ahhoz, hogy a villámprezentáció igazán egyedi és felejthetetlen legyen, ezután jöhet egy meglepő, ám hatásos történet – ezt nevezzük storytellingnek –, ami segíti a megértést, és növeli a hallgatók érzelmi elköteleződését. Ez lehet egy életből vett gyakorlati példa vagy akár egy hatásos költői kérdés is.

4. A befektetők nyelvén beszéljünk

Mindezek mellett pedig nagyon tudatosan kell figyelni a nyelvhasználatra. A feltételes mód helyett kijelentéseket fogalmazzunk meg, a történések helyett pedig cselekvő igéket használjunk, hiszen mi irányítjuk a folyamatot. Így például „egy esetleges befektetés esetén” helyett mondjuk azt, hogy “első körben kockázati tőkét vonunk be” vagy “ha kapnánk pénzt, vennénk fel fejlesztőket” helyett inkább, hogy “terveink szerint felveszünk három fejlesztőt, tehát két hónap múlva ez a funkció már így fog működni”. Ha ugyanis a cégről vagy termékről feltételes módban beszélünk, akkor könnyen összekeveredik az álom és a valóság. Az pedig könnyen belátható, hogy egy pénzügyi befektető nem fog pénzt adni csak azért, hogy mi megvalósítsuk a vágyainkat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS