Brüsszel nem dob mentőövet a sertéstartóknak

2021. 10. 12., 17:00

Magyarország több tagállammal együtt felszólította az Európai Bizottságot, hogy éljen a felhatalmazásával, és hozzon olyan azonnali piaci intézkedéseket, amelyek megakadályozzák, hogy a sertéstartók válsága még jobban elmélyüljön – jelentette ki Nagy István tárcavezető az uniós agrárminiszterek tanácsülését követően.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük. Rövid idő alatt meredeken megemelkedtek az előállítás költségei, a takarmányárak és az energiaköltségek.

Ugyanebben az időszakban viszont az átadási árak drasztikusan csökkentek, így veszélyesen „kinyílt az olló”. Ennek eredményeként ma már a leghatékonyabb gazdaságok számára is veszteséges a sertéstartás. Ez a helyzet pedig még rövidtávon sem tartható fenn – tette hozzá Nagy István.

Kifejtette: az Európai  Bizottság elutasította, hogy azonnali piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot. A segítségnyújtásra alkalmas lenne a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is, ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében kezdeményeztük ennek a válságalapnak a felhasználását. Ebből gyorssegélyt lehetne nyújtani az ágazat szereplőinek, azonban a Bizottság ennek megnyitására sem tett javaslatot.

A válságalap megnyitásához a Tanács döntésén kívül az Európai Parlament jóváhagyására is szükség lenne - hangsúlyozta a tárcavezető. A miniszter szerint Magyarországon minden lehetséges eszközzel támogatja az állattartókat és azon belül a sertéstartókat. Nagy István példaként említette, hogy megemeltük az idei állatjóléti támogatások keretét 4 milliárd forinttal, emellett támogatott hitelt nyújtunk a gazdáknak, az Európában elsőként elindított Krízisbiztosítási Rendszerünk pedig elérhető már a sertéstartók számára is.

A minőségi hazai állomány állategészségügyi szintjének és versenyképességének megőrzése és javítása érdekében szigorított ellenőrzésnek vetjük alá az EU belső piacáról Magyarországra érkező hízó alapanyagot – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője. (AM Sajtóiroda)

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS