Borús kilátások 2021-re: nagyot zuhantak a hazai nagyvállalatok várakozásai

2021. 01. 04., 17:30

Eddig nem tapasztalt pesszimizmussal tekintenek az új esztendőre a hazai nagyvállalatok. A járvány második hulláma alatt, novemberben készült K&H nagyvállalati növekedési index ugyanis 8 pontos zuhanással jelenleg mínusz 10 ponton áll. Mind a saját kilátásaik, mind a gazdaság helyzetének alakulását kedvezőtlenül ítélik meg a vállalatok. A cégek többsége azonban csak egyéves időtávon számít negatív gazdasági hatásokra.

„Minden eddiginél borúlátóbban tekintenek a 2021-es évre a hazai vállalatok. A járvány második hulláma alatt, novemberben készült, a hazai, 2 milliárd feletti éves árbevételű nem-állami nagyvállalatok növekedési lehetőségeit vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index ugyanis az előző negyedévhez képest mínusz 2 pontról mínusz 10 pontra zuhant. Ezzel a felmérés 2014-es indulása óta az index az eddigi legalacsonyabb értékét vette fel. Jelenleg a cégek saját kilátásaikra, valamint a gazdaság helyzetének alakulására vonatkozó várakozásai is jelentősen romlottak. A cégvezetők a harmadik negyedévhez képest saját helyzetüket lényegesen kedvezőtlenebbül látják, hiszen a vállalati részindex 8 pontos eséssel mínusz 3 ponton áll. Emellett a járvány tovább rontotta a gazdasági helyzet változásának megítélését is, a makrogazdasági részindex elérte eddigi minimumát és mínusz 19 pontól mínusz 28 pontra zuhant” – foglalta össze az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Alábbhagyott az ipari cégek bizakodása

Az iparágakat tekintve továbbra is a szolgáltató szektor várakozásai a legkedvezőtlenebbek, ami mínusz 15 ponton áll, de az ipar előző negyedévben tapasztalható, enyhének mondható optimizmusa is elpárolgott, így most már a kereskedelmi cégekkel együtt közel ugyanolyan negatív kilátásokkal számolnak (mínusz 9 pont és mínusz 10 pont).

A cégméretet vizsgálva elmondható, hogy mindhárom kategóriában romlottak a 2021-re vonatkozó kilátások. A legjelentősebb változás a legkisebb, tehát a 2–4 milliárd forint éves árbevétellel rendelkező vállalatok esetében figyelhető meg, akiknek várakozásai  mínusz 2 pontról  mínusz 12 pontra csökkentek. Őket követik a 10 milliárd forint éves árbevétel feletti nagyvállalatok, akik 9 pontos eséssel mínusz 9 ponton állnak. A legkevésbé pesszimistának pedig mínusz 6 ponttal a 4–10 milliárd forint éves árbevétel közötti cégek mondhatók.

2021 után jöhet a javulás

A járvány egyre jobban rányomja a bélyegét a 2021-es év gazdasági helyzet megítélésére. Az előző negyedévhez képest jelentősen, 60 százalékról 77 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő egy évben romló gazdasági környezettel számolnak. Ez a negatív várakozás azonban csak a jövő évre vonatkozik, középtávon kifejezetten optimisták a cégek.  Amíg az előző negyedévben közel harmaduk (32 százalék) számolt javuló kilátásokkal 3 éves időtávon, addig jelenleg több mint a felük (53 százalék) vélekedik így.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS