Berobban az IT-hez értő mérnökök iránti kereslet

2021. 09. 21., 09:15

Az automatizáció, a robottechnológia, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a felhő alapú megoldások és a megújuló energetikai fejlesztések, az innovatív infrastruktúrák, valamint az adatfeldolgozás robbanásszerű fellendülése fogja meghatározni az elkövetkező 5 évben a gazdaság fejlődésének irányát Magyarországon is – mutat rá a várható változásokra az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) és a vezető európai munkaerő-közvetítő vállalat, a Tech People legutóbbi, Magyarország 75 legmeghatározóbb, száz főnél több műszaki szakembert foglalkoztató gyártó- és termelővállalatának felsővezetői körében végzett, személyes megkérdezésen alapuló kutatás. A felmérés szerint emiatt a jövőben a mérnökök és IT szakértők az eddigieknél hangsúlyosabb szerephez jutnak a gazdaság, az ipar fejlesztésében.

A kutatásba bevont felsővezetők közel fele úgy látja, hogy a jelenleg létező mérnöki pozíciók – mint a villamosmérnök (elektronikai mérnök), a gépészmérnök, az informatikus mérnök, vagy a mechatronikai mérnök – iránti kereslet megmarad a következő 5 évben is.

A válaszadók közel 60 százaléka szerint a jövőben hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a munkaerőpiacon a gyártástámogató mérnökök, az ipari mérnökök, a folyamatmérnökök, az elektromechanikai mérnökök, a fejlesztő- és tesztmérnökök, a minőségirányítási mérnökök, az automatizálási mérnökök, valamint az energetikai/környezetvédelmi mérnökök, illetve az IoT mérnökök.

Ők mind-mind olyan specializált tudás birtokában vannak, ami az automatizált, digitalizálódó és Big Data-alapú ipari környezetben rendkívüli módon felértékelődik a folyamatok kialakítása, stabil működtetése és állandó innovációs igénye alapján.  Nem meglepő módon a megkérdezett felsővezetők az informatikai fejlesztők iránt is kiugró érdeklődést jósolnak a hálózati technológiák fejlődése, az okoseszközök terjedése és a felhasználói igények változása miatt. Hozzájuk hasonlóan a programtervező informatikusok, az adatbáziskezelők, a szoftverfejlesztők és a felhő-alapú technológiákban jártas szakemberek is hatalmas lehetőségek előtt állnak a munkaerőpiacon.

Egyes válaszadók véleménye szerint a rapid technológia fejlődésnek köszönhetően azzal is számolni kell, hogy még ebben az évtizedben drasztikusan csökkenni fog a „tiszta” mérnöki szakmák iránti piaci kereslet. A megkérdezett felsővezetők harmada nyilatkozott úgy – iparágtól függetlenül –, hogy egyes mérnöki pozíciók versenyképességének nélkülözhetetlen eleme lesz az IT tudás és tapasztalat.

„Ezt az álláspontot alátámasztja az a fejlődési irány, ami szerint a jövő mérnökeit a magas szintű elméleti- és gyakorlati tudásuk mellett a „szakmai frissesség” megőrzése és technológiai nyitottságuk fogja sikeressé tenni a pályájukon” – emeli ki Berkó Bence, a kutatást végző egyik fél, a Tech People szakértője.

A kutatás eredményei megerősítették az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség tagságát abban, hogy a fiatalok műszaki pályaorientációját továbbra is kiemelten kell kezelnie minden érintett félnek a magyar gazdaság és társadalom hosszútávú, stabil fejlődése érdekében.

Ennek megfelelően az EJMSZ 2021. őszén több hazai felsőoktatási intézménnyel köt stratégiai együttműködési megállapodást – elsőként a Miskolci Egyetemmel a 2021. október 1-i EJMSZ Konferencia keretében –, hogy országszerte több száz általános- és középiskolában kaphassanak figyelmet, bemutatkozási lehetőséget a műszaki, mérnöki szakmák, illetve a vállalatok által kínált karrierlehetőségek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS