Belehúztak a hazai TOP cégek felsővezetői a LinkedIn-kommunikációba

Belehúztak a hazai TOP cégek felsővezetői a LinkedIn-kommunikációba
2022. 10. 13., 10:17

Intenzíven bővül a legnagyobb hazai nagyvállalatok felsővezetőinek LinkedIn-követőbázisa, miközben az aktivitásuk is dinamikusan növekszik – derül ki az Uniomedia friss LinkedIn Felsővezetői Toplista kutatásából, amely második alkalommal elemzi a TOP 50 hazai cég több mint 200 felsővezetőjének LinkedIn profilját. A vizsgálat során elemezték a CEO-k, a kommunikációs és marketingvezetők, a HR-vezetők és a pénzügyi vezetők követőinek számát és a posztjaikra érkező interakciók mennyiségét.

A legnagyobb magyar nagyvállalatok vezérigazgatói, HR-, pénzügyi, valamint kommunikációs és marketingvezetői LinkedIn oldalának elemzésével 2022. június és augusztus között készített vizsgálat adatai a LinkedIn-használat fontosságának gyors növekedését mutatják.

Az Uniomedia kutatása nemcsak azt vizsgálta, mekkora követőbázissal rendelkeznek a legnagyobb magyar vállalatok felsővezetői, de azt is, hogy mennyi a posztokra érkező lájkok, kommentek, megosztások aránya a követőik számához viszonyítva.

Ez utóbbi érték, az úgynevezett „követői engagement rate” mutatja meg a professzionális közösségi platformon folytatott kommunikáció hatékonyságát; utal arra, hogy milyen aktív szakmai hálózattal rendelkezik az adott vezető, illetve a magas érték hozzájárul a követőszám további növekedéshez. Ha a szóban forgó mutató 10-15 százalék között van, az átlagos aktivitásra utal, míg a magas ráta intenzív és a digitális platformokon is aktív szakmai kapcsolatrendszerről tanúskodik, tudatos stratégiát valószínűsítve.

Az engagement és a követőszám arányának alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója vezeti a listát 90 százalékos aránnyal. A tavalyi TOP5-ből ő az egyetlen vezető, aki 2022-ben is felkerült az engagement alapú összesített listára, ami azt mutatja, hogy a LinkedIn-használat fejlődésével a mezőny dinamikusan változik.

Az idei összesítésben Pantl Péter, a MOL kommunikációs igazgatója a második helyre került, míg Alfons Dintner, az Audi CEO-ja lett a bronzérmes.

A TOP5 összesített lista engagement-követőszám arány szerint a LinkedInen:

Rékasi Tibor, Magyar Telekom Távközlési Nyrt.: 90 százalék

Pantl Péter, MOL Magyar Olaj-és Gázipari Nyrt.: 88 százalék

Alfons Dintner, Audi Magyarország Zrt.: 79 százalék

Daria Dodonova, Magyar Telekom Távközlési Nyrt.: 76 százalék

Heiszler Gabriella, Spar Magyarország Kft.: 70 százalék

Idén először vizsgálta az ügynökség a pénzügyi vezetők teljesítményét a LinkedIn-en. Egyelőre kevesebben követik a CFO-kat, mint a többi vizsgált vezetői poszt képviselőit: az aktivitás szerinti listán egyetlen CFO, Daria Dodonova (Telekom) szerepel a legjobb öt között.

Ami a másik kiemelten vizsgált faktort, a követőbázist illeti, fontos információ a vezetők LinkedIn-táborának bővülése. Kiemelkedő mértékben, több mint 1158 fővel, azaz 40 százalékkal bővült tavalyhoz képest Szabó Béla, a Magyar Telekom márkakommunikációért felelős igazgatójának követőbázisa; az összes vállalati vezető között ő növelte legnagyobb mértékben a LinkedIn-közösségét.

A fejlődést tekintve Heiszler Gabriella a második: a SPAR CEO oldalán 772 emberrel, 42 százalékkal, bővült a közösség az egy évvel ezelőttihez képest. Keszte Róbertet, a Continental vezérigazgatóját 697-tel, azaz 17 százalékkal követik többen, mint a 2021-es adatfelvétel idején.

„Egy felsővezető ma már nem engedheti meg magának, hogy ne fordítson figyelmet a LinkedIn-jelenlétére. Ehhez folyamatos tartalomgyártásra és kreativitásra van szükség, gyakran akár külső erőforrások bevonásával – mindez időt és energiát igényel. A LinkedIn-oldalt nem szükséges személyesen kezelni, de folyamatosan oda kell rá figyelni, mert alapvetően járul hozzá mind a vezető saját presztízséhez, mind az általa képviselt cég hírnevéhez és hitelességéhez. A jó vezetői LinkedIn-oldal alapvető üzleti érdeknek tekinthető, amely megéri a befektetést. Kutatásunk alapján ezt a hazai vezetők is egyre inkább így gondolják” – mondta Balatoni Zsófia, az Uniomedia társalapító-ügyvezetője.

Az 50 legnagyobb magyar vállalat vezérigazgatója között:

Dr. Keszte Róbert (Continental Automotive Hungary Kft.) megőrizte első helyét, Amanda Nelson (Vodafone Magyarország Zrt) második helyen debütált a kutatásban, a harmadik Kékesi Sándor (Jabil Circuit Magyarország Kft.) lett a CEO TOP3-ban a követőszám szerint.

Az interakciók és a követőszámok aránya alapján Rékasi Tibor (Magyar Telekom Távközlési Nyrt.), Alfons Dintner (Audi Magyarország Zrt.) és Heiszler Gabriella (Spar Magyarország) az élen állók sorrendje.

A HR-vezetők listáján a követőszám alapú TOP3-ban Kósa Barbara (Harman Becker Kft.) megőrizte vezető helyét, Dulin Judit (Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.) és Kalmár Ákos (Continental Automotive Kft.) viszont új szereplők ebben a ligában az interakciók és a követőszámok aránya alapján Friedl Zsuzsanna (Magyar Telekom Távközlési Nyrt.) ismét az első helyen végzett, Solti Andrea (Shell Hungary Zrt.) és Gazdag András (Schaeffler Savaria Kft.) előtt.

A kommunikációs és marketingvezetők között:

A legtöbb követője Szabó Bélának (Magyar Telekom), Bánhegyi Zsófiának (Szerencsejáték Nyrt.), és Hevesi Nórának (Tesco-Global Zrt.) van, a tavalyi kutatás publikálása óta Szabó Béla és Bánhegyi Zsófia helyet cserélt

Az interakciók és a követőszámok arányát is figyelembe véve Pantl Péter (MOL Nyrt.), Juhász Tibor Péter (Vodafone) és Bodó Teodóra (Robert Bosch Csoport Zrt.) profilja a legaktívabb – közülük a tavalyi listán a TOP3-ban csak Bodó Teodóra szerepelt, akkor a második helyen.

A pénzügyi vezetők között:

Vécsey Balázs (Robert Bosch-csoport), Cüney Avci (Vodafone Magyarország Zrt.) és Patrick Heineck (Audi Magyarország Zrt) került a TOP3-ba követőszám alapján.

Az interakciók és a követőszámok arányát is figyelembe véve Daria Dodonova (Telekom), Patrick Heineck (Audi Magyarország Zrt) és Hamecz István (Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.) a sorrend.

A TOP50 nagyvállalat felsővezetőinek LinkedIn követőszáma szakterület szerint:

1. Continental Automotive Hungary Kft. Dr. Keszte Róbert - 4706

2.Magyar Telekom Távközlési Nyrt. Szabó Béla - 4022

3. Harman Becker Kft. Kósa Barbara - 3856

4. Szerencsejáték Zrt. Bánhegyi Zsófia - 3746

5. Vodafone Magyarország Amanda Nelson - 3141

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS