Megingott az eddigi évek stabilnak mondható beruházási hajlandósága a vállalatok körében, lényegesen kevesebb fejlesztéssel számolnak a következő 12 hónapban – ez derül ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb adataiból. Jelenleg csupán minden harmadik cég tervez beruházást, ötből egy pedig kifejezetten csökkenteni tervezi az erre fordított összeget. Fejlesztések a 10 milliárd éves árbevételt meghaladó vállalatoknál és az iparban, építőiparban valósulhatnak meg a legnagyobb arányban.
A KSH augusztusban közzétett adatai szerint 2020 II. negyedévében tovább csökkentek a nemzetgazdasági beruházások, mivel 9,9 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakához képest. A visszafogott beruházási tevékenység pedig a nagyvállalatok tervezett fejlesztései alapján még jó darabig folytatódhat. „A K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi adatai alapján az eddigi tendenciához képest komoly változás állt be a hazai, 2 milliárd forint feletti éves árbevételű, nem-állami nagyvállalatok beruházási szándékában. A válság következtében óvatosak és megfontoltak lettek a hazai nagyvállalatok, amit jól mutat, hogy míg az előző negyedévben a válaszadók 47 százaléka tervezett fejlesztéseket, addig jelenleg 15 százalékponttal kevesebben, a cégek alig harmada (32 százalék) vélekedik ugyanígy. A visszaesés az előző évekhez képest is jelentősnek mondható, hiszen hasonlóan alacsony érték utoljára 2017. harmadik negyedévében jellemezte a nagyvállalatok beruházási aktivitását. A fejlesztési célokat tekintve nem látható lényeges változás, hiszen a korábbi évekhez hasonlóan most is a technológiai beruházások a legnépszerűbbek. Az előző negyedévhez képest azonban jelentősen, 27 százalékról 15 százalékra mérséklődött az ebben gondolkodók aránya” – ismertette az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H üzleti ügyfelek divízió vezetője.
„Nem várható növekedés a beruházásra fordított összeg tekintetében sem. Az előző negyedévhez képest ugyanis majdnem felére, 13 százalékra mérséklődött azok aránya, akik növelnék a fejlesztésekre szánt összegeket, miközben nagyjából ötből egy cég (19 százalék) csökkenteni tervezi ezeket a költségeket a következő egy évben” – tette hozzá a szakember.
Zuhanó beruházási szándék a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban
A beruházási szándékot nagyban befolyásolja, hogy mekkora az adott cég, ahogy az sem mindegy, hogy milyen szektorban tevékenykedik. Cégméretet tekintve a 10 milliárd éves árbevételt meghaladó vállalatoknál várható leginkább, és a 2–4 milliárd éves árbevételű cégeknél várható legkevésbé fejlesztés a következő 12 hónap során. Az ágazatokat megvizsgálva ennél is nagyobb különbségek figyelhetők meg. A kereskedelemben és a szolgáltató szektorban zuhant a beruházási szándék (32-33 százalékról 17 és 11 százalékra). Az iparban, építőiparban valósulhatnak meg a legnagyobb arányban a fejlesztések, az ágazatban a vállalatok közel kétharmada (60 százalék) továbbra is tervez ilyen tevékenységekkel.
„A vírusjárvány következtében nehezebb helyzetbe került cégek megsegítésére számos támogató kezdeményezés jött létre, amelyek az ősz folyamán a növekedést célzó további kormányzati intézkedésekkel bővülhetnek. Az egyik legnépszerűbb program az NHP Hajrá, amely megoldást adhat a beruházásban gondolkodók számára” – mondta el Patrick Van Overloop.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.