Világszerte hatalmas vitákat váltanak ki a rekonstrukciók, legyen szó akár nemzeti jelentőségű műemlékekről, akár funkciójukat vesztett, egykori gyárépületekről, vagy az elavult, világháború utáni épületekről. Az elmúlt 10 évben olyan műemlékek újultak meg, mint a Várkert bazár, az Eiffel Műhelyház vagy különféle ipari épületek, amelyek a rendszerváltás után addigi funkciójukat elveszítve már szinte teljesen tönkrementek. A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) szerint nemcsak hazai, de nemzetközi szinten is az utóbbi másfél-két évtizedben lényegesen megnőtt a rekonstrukciók száma.
A rekonstrukciók kihívásai
A rekonstrukciók nemcsak a műemlékfelújításban merülnek ki, az ingatlanfejlesztők is „trendinek” tartják azt. A megszaporodott épületrekonstrukciók oka az is, hogy a 2. világháború után készült épületek mára elavulttá váltak, ezek közül sokat felújítanak – de alacsony társadalmi megbecsültségük miatt – sokat el is bontanak. A rekonstrukcióknak nagyon sok elvárásnak kell megfelelniük a megrendelői igényektől, a társadalmi elvárásokon át, műemléke esetén a műemlékvédelmi előírásoknak és a városképnek egyaránt, mindezt naprakészen. Egy rekonstrukció nem pusztán felújítás, hanem kortárs építészeti alkotás is, amely megköveteli a történeti építészet alapos ismeretét és az építészeti empátiát.
Kötelező kontraszt
A modernkori rekonstrukció alapelve szerint a régi és az új nem mosódik össze, egymástól jól megkülönböztethető. Ennek kiváló példája a Várkert Bazár, ha valami nem volt ott eredetileg, akkor azt korszerű technikával és modern formában tervezték bele a környezetbe. A kortinafal alatti Szárazárokban helyet kapott szabadtéri színpad, vagy a gyilokjáróra vezető lift háza például a felújítás során született meg. Ez a filozófia a Váci úti GTC White House irodakomplexum esetében is markánsan tetten érhető. Az egykori Schlick-féle gyárépületet az új épülettömb féltve, óvva körülöleli, de nem nyomja el, noha nagyságrendekkel nagyobb.
A nemzet kincsei
A legnagyobb figyelmet persze a történelmi jelentőségű épületek rekonstrukciója kapja. Sajnos nálunk legtöbbször az alapelvekben sincs szakmai közmegegyezés – fejtette ki Tima Zoltán. A KÖZTI vezető építésze szerint ugyanakkor a kiemelt nemzeti emlékek, épületek a magyar történelem, a nemzeti kincs részei, ahol a haszonelvű szempontok nem játszhatnak szerepet. Az építész feladata a műszaki, építészeti és spirituális szempontok között az arany középút megtalálása.
Erre példa a Kossuth Lajos tér átépítése is, amellyel Európa egyik legegységesebben komponált reprezentatív városi tere született meg. A terv újrafogalmazta a tér funkcionális tartalmát, helyreállította az egyes térrészek közötti történelmi hierarchiát, valamint megteremtette a tér gyalogosforgalmi dominanciáját. A tervezéskor arra is törekedtek, hogy az egykori Nagy-Magyarország területén megtalálható anyagokat használjanak fel a rekonstrukció során.
Ipari műemlékből kulturális fellegvár
Magyarország legnagyobb ipari műemléke az Északi járműjavító üzem, amely a magyar vasúttörténelem egyik legfontosabb szentélye volt, fénykorában 96 mozdonyt javítottak itt egyszerre. Eiffel Műhelyház néven ez a hely mára a Magyar Állami Operaház műhelyközpontja és próbajátszó helye lett. Igazi kihívás a tervezők számára, amikor új funkcióval kell „belakni" ezeket a történeti épületeket.
Az Eiffel Műhelyházban nagyon izgalmas tér jött létre, amely a múlt előtt is tiszteleg: a csarnok közepén egy gőzmozdony áll, amelyből mindössze két darab van a világon és ehhez kapcsolták az Orient expressz felújított étkező kocsiját is, emellett a korábbi sínek egy részét is meghagyták. Az Eiffel Műhelyházban az Operaház színpadával azonos méretű próbaszínpad, egy 400 fős kisszínház, és egyebek mellett hatalmas méretű és egyedülálló kialakítású díszletraktár is helyet kapott. A lélegzetelállító rekonstrukciót a nagyközönség is megismerheti hamarosan, a hivatalos átadás a járványhelyzet miatt csúszott későbbre.
Ingatlanfejlesztési trend
A piaci szereplők is felfedezték a rekonstrukcióban rejlő lehetőségeket, jól látható, hogy a szolgáltatói szektor fejlődése hatással van a városok formálódására is. A több mint 15 éve elkészült budapesti Dorottya-udvar valamikor katonai ruharaktárnak épült és több funkcióváltás után ultramodern irodaházzá lényegült át. Különleges jelentőségét az adja, hogy a Budapest környéki rozsdazónában az elsők között mutatta meg, hogy a magyarországi gyárépítészet történeti karaktere a XXI. század számára is megőrzendő érték.
(A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) hazánk legrégebbi és legnagyobb hagyományokkal rendelkező építészirodája. A KÖZTI-nél több mint 50 építész dolgozik. A cég legjelentősebb referenciái között tudhatja többek között a Várnegyed rekonstrukcióját, a Puskás Stadiont, valamint a Liszt Ferenc Repülőtér Skycourt és T2B mólót is.)
(A fotón Bujnovszky Tamás felvételén a Kossuth téri Látogatóközpont belső udvara)
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”