Az Apple a világ legértékesebb márkája, míg a tavaly listavezető Amazon a negyedik helyre esett vissza a brit Brand Finance piackutató és üzleti tanácsadó vállalat 2023-es Global 500 ranglistája alapján.
A lista összeállítói szerint a tavalyi második helyről idén az első helyre előrelépett Apple márkaértéke egy év alatt 74 százalékkal, 516,6 milliárd dollárra nőtt, míg az Amazoné csak 3,2 százalékkal emelkedett 308,9 milliárd dollárra.
A második helyre került a tavalyi negyedikről a Microsort 340,4 milliárd dollárral. A Google megtartotta harmadik helyét 333,4 milliárd dollár márkaértékkel. A hatodik helyről az ötödikre rukkolt elő a Samsung, márkaértéke 99,3 milliárd dollár volt.
Az ötödikről a hatodikra csúszott vissza a Walmart (96,8 milliárd dollár), a tizedikről a hetedikre jött föl a TikTok (84,2 milliárd dollár). Jelentősen javított a Facebook, amely az idei listán a 8. lett 75,7 milliárd dollár márkaértékkel a tavalyi 14. hely után.
A Deutsche Telekom a 11. helyről a 9.-re javított (73,3 milliárd dollár) és ezzel a világ legértékesebb távközlési márkája lett. A tízes lista utolsó helyére az Industrial and Commercial Bank of China (ICBC) került 71,8 milliárd dollárral, miután a kínai bank egy éve még a hetedik volt a listán.
A Tesla kikerült a Top-10-ből, a tavalyi 9. helyről a 18. helyre esett 58,27 milliárd dolláros márkaértékkel.
Az 500-as listán 201 amerikai márka szerepelt, ők adják az ötszáz cég együttes márkaértékének több mint felét. Az első 30-ban az amerikai és kínai márkák mellett mindössze hat más ország cége szerepel: a Samsung (5.), a Deutsche Telekom (9.), a Mercedes-Benz (17.), a Toyota (21.), a Shell (23.) és az Allianz (28.). (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.