Avarégetés: önkormányzati engedély nélkül ne nyúljon a gyufához!

2021. 10. 12., 14:30

Bár egy törvénymódosítás idén év elejétől teljes tilalmat rendelt el az avar-és zöldhulladék égetésére, egy kormányrendelet nyomán a koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet végéig továbbra is az önkormányzatok rendeletei az irányadóak a kérdésben. Az Agroinform.hu év eleji felmérésének eredményei alapján sajnos várhatóan sokan használják majd még ki ezt a legalább újévig nyitva maradó kiskaput.

Az önkormányzatok többsége kivár, és a tiltás előtt érvényben lévő rendeletet léptették újra hatályba. Az avar és kerti hulladék égetésének szabályozása egyes településeken (jellemzően nagyobb helységekben) már korábban is tiltva volt, másutt általában az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezik az égetést. Az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, maximum 100 ezer forintos bírsággal büntethető.

Az Agroinform.hu a témában az év elején végzett kutatást olvasói körében. A közel 3 ezer beérkezett válaszból az tűnt ki, hogy bár az égetéssel szemben számos alternatív megoldás áll rendelkezésre, a növényi hulladékok szervezett elszállításában csak 22 százalék lát megoldást, míg 20 százalék a komposztálást tartja megfelelő eszköznek az égetés kiváltására. A felaprózás utáni szétterítésben 12 százaléknyian bíznak. Ugyanakkor a válaszadók 46 százaléka egyelőre nem lát megfelelő alternatívát, amivel az égetést hatékonyan kiváltaná. Kedvező ugyanakkor, hogy a felmérésre reagálók többsége (62 százalék) eddig évente 1–2 égetéssel letudta a kerti hulladék megsemmisítését, ennél gyakrabban csak 23 százaléknyian nyúltak a gyufához.

Az országos tiltás veszélyhelyzet miatti halasztása összességében legalább egy év haladékot ad az önkormányzatok számára, hogy megoldásokat dolgozzanak ki a közösségi elszállításra és feldolgozásra, miközben különféle szakmai szervezetekkel összefogva a lakosság körében elterjesszék és népszerűsítsék az alternatív megoldásokat –mondta Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – Az mindenéppen biztosnak tűnik, hogy a következő hetekben lehulló nagy mennyiségű avar eltüntetésének eszköze sok helyen továbbra is a rendkívül szennyező égetés marad, kihasználva a jogszabályi halasztás által felkínált kiskaput.”

A kertben keletkező zöldhulladék alternatív feldolgozására számos megoldás kínálkozik:

- A hulladék egy része (avar, fűnyesedék) egyszerűen szétteríthető olyan helyeken a saját telkünkön, ahol nem zavaró. A kerti hulladék néhány hónap alatt lebomlik.

- Szintén jó megoldás a komposztálás. Ehhez vannak készen megvásárolható komposzt edények, de házilag is készíthető saját komposzt tároló egy kis utánajárás után.

- A nagyobb, feldarabolt gallyak, ágak fűtésre is felhasználhatók fatüzelésű kályhákban, kandallókban.

- Azokat a gallyakat vagy fertőzött növényi maradványokat, amelyek a fenti módokon nem tüntethetők el, vagy az önkormányzat, vagy az általa megbízott vállalkozó szállíthatja el. Ennek lehetősége és módja településenként jelentősen eltérő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS