Augusztusi cégtrend az építőipariban: kevesebb alapítás, több megszűnés

2023. 09. 27., 16:20

A jellemzően amúgy is alacsonyabb alapítási kedv tovább csökkent augusztusban, a megszűnések viszont nőttek, amik így nem követték a szokásos szezonális trendet. Az új eljárásokon belül a felszámolások aránya meghaladta az 50 százalékot, amelyeknek jelentős része már nem a járványhoz köthető.

A KSH adatai alapján 2023-ban ellentétes tendenciák voltak az építőiparban: míg az épületek építésében növekedés figyelhető meg, addig az ágazat többi részében továbbra is csökkenés áll fenn. 2023 első hét hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés 5,3 százalékkal csökkent. A szerződésállomány jelentős visszaesést mutat az előző évhez képest, kivéve az épületek építésére vonatkozó szerződéseket, ahol enyhe növekedés érzékelhető. Az épületek építése úgy tűnik, pozitív erőt képvisel az építőipari piacon, míg az egyéb területek és a szerződésállomány dinamikája továbbra is elmarad az elvárttól.

Az OPTEN adatbázisa szerint az építőipar augusztusi cégmozgása visszafogott volt. Bár volt egy enyhe cégszám csökkenés, de ez nem érte a 10-es értéket sem. Augusztusban hagyományosan kevésbé intenzívek a cégalapítások és a megszűnések, ez az időszak évek óta alacsonyabb aktivitást mutat, mint a környező hónapok.

Az elmúlt négy év adatai azt mutatják, hogy az építőipari vállalkozások dinamikája változóban van. Míg korábban a cégalapítások száma magasabb volt, most visszafogottabb lendület érzékelhető. Ugyanakkor a megszűnések aránya emelkedett az idei évben. „Az alapítások ugyan még meghaladják a megszűnéseket, viszont a különbség köztük egyre kisebb, ami azt mutatja, hogy a cégmennyiség csak minimálisan nőtt. Az idei évben ez az érték alig közelítette meg a százat. Ha az előző évek trendjeit nézzük, akkor ennek a tízszerese sem lenne meglepő, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 2021-ben a mostaninál ötvenszer nagyobb volt a különbség augusztus végéig” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az alapítások visszafogott mértéke a gazdasági kihívásokat tükrözi. Az elmúlt évek trendjei alapján úgy fest, az idei évben az alapítások száma éves szinten talán az 5000-es számot súrolja, de még az ennél alacsonyabb érték sem lenne meglepő, tekintettel arra, hogy augusztusig csak valamivel több mint 3300 új cég jött létre. Ez a mennyiség a teljes építőiparban működő vállalkozásoknak csak az 5 százalékát teszi ki. Év elejétől vetítve ez az adat az elmúlt öt év legvisszafogottabb mutatója, és az éves 5000-es becslés is hasonló jelzővel illethető.

Augusztusig több mint 3,2 ezer cég szűnt meg, ami már megfelel vagy meghaladja a 2020–2021-es teljes évi adatot, és nagyon közel áll a 2022-es és a 2019-es év teljes éves értékéhez. Az előző évek trendjeit figyelembe véve elmondható, hogy 2023-ban várhatóan az elmúlt öt év legnagyobb éves megszűnése lesz tapasztalható.

Augusztusban az új eljárások száma nem emelkedett kiemelkedően, sőt a kényszertörlési eljárásokon kívül havi szinten csökkenést tapasztalhattunk. Viszont az év elejétől kezdve indított eljárások kumulált száma – a végrehajtási eljárásokat nem számítva – már jelentős növekedést mutat, megközelítve a 6,5 ezres értéket. Ezen érték – 2022 kivételével – másfélszerese a korábbi évek teljes évi eljárásainak. 2022-ben a moratórium feloldásának hatására az eljárások száma kiugróan magas volt, elérve a 8,5 ezres értéket, és előreláthatólag az idei év hasonló szinten zár. Augusztus hónapban a felszámolási eljárások több mint 50  százalékát 3–5 éves vállalkozások tették ki, míg a második helyen a 3 évnél fiatalabb cégek állnak, akik az összes esetnek körülbelül az ötödét képviselték.

„Bár a jelenlegi cégtrend nem mutat tömeges bedőlést, bizonyos jelek aggodalomra adhatnak okot az építőiparban. A 2023-as év alacsony cégalapítási mutatói, valamint az elmúlt öt év várhatóan legmagasabb megszűnési értéke már azt jelzi, hogy az építőipari szektor térnyerése korlátozottabbá válik. A jeleket súlyosbítja, hogy az új eljárások között a felszámolási eljárások aránya meghaladja az 50 százalékot, és ezen belül több mint egyharmaduk már nem köthető a járványhoz kapcsolódó intézkedésekhez” – mondta Alföldi Csaba.

Az építőiparban működő egyéni vállalkozók száma augusztusban enyhén emelkedett, ami továbbra is az idei évi trendet követi. Mindazonáltal ez a növekedés hét hónapon keresztül az ezres nagyságrendet csak éppen elérte, ami a teljes szektorhoz képest csak 1 százalékos növekedésnek számít. Az augusztusi emelkedés lényegében formai, mivel az újonnan csatlakozók száma ebben a hónapban volt a legkisebb, még a 700-as számot sem érte el. Azoknak a száma, akik elhagyták a szektort, alacsonyabb volt – mindössze 500 –, mint az újonnan érkezőké, azonban közel háromszázzal többen szüneteltették a tevékenységüket, mint az előző hónapban.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) augusztusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 15,51 százalék volt. Az Opten–CFI Vas, Tolna és Somogy vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Heves, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS