Áprilistól az MBH Bankban elérhető a vállalkozások számára az új, 0 százalékos kamatú 155 milliárd forintos GINOP hitelkeret

2024. 03. 29., 18:10

Európai uniós forrásokból 155,54 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre a mikro-, kis- és középvállalkozások számára a GINOP Plusz program részeként meghirdetett KKV Technológia Plusz Hitelprogramban. A kölcsön nulla százalékos fix kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra, és április 30-tól igényelhető.

KKV Technológia Plusz hitelprogram célja a mikro-, kis- és középvállalkozások olyan beruházásainak támogatása, melyben a vállalkozások rövid- és középtávon bevételt termelő, megtérülő technológiákba fektetnek be, azonban a tőke- és hitelpiaci feltételek eddig akadályozták a finanszírozást. A keretösszeg legalább 65 százalékát a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország régiókban megvalósuló projektek kapják, de a hitel a főváros kivételével az ország egész területén felhasználható.

„Az MBH Bank kiemelt feladatának tekinti a források gyors és hatékony piacra juttatását, hozzájárulva a nemzetgazdasági célok eléréséhez. Az előző programozási időszakban a bank jogelődeivel együtt több mint 27 ezer ügyféllel állt kapcsolatban, és több mint 560 milliárd forintot folyósított, így felkészülten áll az ügyfelek rendelkezésére a 154 fiókban országos lefedettségű MFB Pont Plusz hálózatán keresztül” – nyilatkozta Ginzer Ildikó, az MBH Bank sztenderd kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese a hitelprogram részleteinek megjelenése kapcsán.

Mire lehet igényelni?

A KKV Technológia Plusz Hitelprogram célja a KKV-k korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességének támogatása. Ennek érdekében a hitelprogram keretén belül kihelyezett kölcsönből a vállalkozások az alábbi elszámolható költségekkel tervezhetnek:

  • technológiai korszerűsítésre szolgáló új tárgyi eszközök,
  • technológiai fejlesztéshez kapcsolódó új IKT-eszközök (számítógép, laptop, tablet, okostelefon),
  • elektromos jármű beszerzése,
  • immaterális javak beszerzése, képzési támogatás,
  • megújuló energiaforrást hasznosító új eszközök,
  • új megújuló energiatermelő eszközök beszerzése.

A vállalkozások által igényelhető kölcsön összege pályázatonként minimum 10 millió forint, maximum 100 millió forint lehet, a teljes futamidő alatt fix, 0 százalékos ügyleti kamat mellett. A hitelprogram keretében 2024. április 30-tól 2024. december 30-ig lehet kölcsönkérelmet benyújtani. A kölcsönt olyan mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetik, melyek legalább 5 főt foglalkoztatnak, illetve legalább egy teljes, lezárt üzleti évvel rendelkeznek.

Hol igényelhető a hitel?

A pályázatok benyújtására 2024. április 30-tól nyílik majd lehetőség, az országszerte megtalálható MFB Pont Plusz hálózatban, az azt üzemeltető MBH Bank és Gránit Bank megjelölt fiókjaiban.

A tájékoztatás nem teljeskörű, a részletes feltételeket és az igényléshez szükséges további információkat a www.mbhbank.hu/vallalatoknak/mfb-pont-plusz oldalon érhetik el, valamint a Hitelprogram felhívását a  www.palyazat.gov.hu oldalon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS