Alagútban is haladna a Gellért-hegyi sikló

A Gellért-hegy közösségi közlekedési kapcsolatának megteremtéséről és közterületeinek megújításáról szóló július 10-i kormányhatározat megjelenésével Budapest főpolgármestere és a Budavári Önkormányzat polgármestere mellett a Kormány is támogatását nyilvánította ki, azaz a széleskörű konszenzus hiánya, mint lehetséges akadály is elhárult a Gellért-hegyi sikló megépítése elől. Ezzel egy több mint egy évszázada a közbeszéd részét képező, több mint másfél évtizede a tervezőasztalon lévő, hiánypótló beruházás előkészületi munkálatai gyorsulhatnak fel és fejeződhetnek be a következő hetekben-hónapokban.

A Gellért-hegyi felvonó bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból fog nyílni. A sikló az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt fog közlekedni, majd innen már egy a domborzati viszonyok függvényében változó magasságú hídszerkezeten a felszín felett megy tovább egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó, felső állomásig.

Jelenleg a beruházás építési engedélyének meghosszabbítását célzó eljárás folyik, és ezzel párhuzamosan kerülhet sor majd a fejlesztés megvalósítására létrehozott projektcég és a Fővárosi Önkormányzat között 2009-ben megkötött szerződés aktualizálására is. E szükséges jogi folyamatok lezárulása után adhatja a főváros birtokba a területet a kivitelezés céljára, amely a még hátralévő régészeti feltárások befejezésével indul el.

A Gellért-hegyi sikló megépítése már a századforduló óta foglalkoztatja az építészeket, valamint a fővárosi és a kormányzati döntéshozókat is, de csak mostanra sikerült elérni, hogy minden szükséges feltétel teljesüljön a beruházáshoz. A sikló megépítése jogi és műszaki szempontból egyaránt rendkívül komplex fejlesztés, hiszen Budapest és egész Magyarország egyik legfrekventáltabb helyszínéhez teremt majd egy új, kötöttpályás közlekedési kapcsolatot.

„A cél az, hogy a beruházás egyszerre szolgálja az ország, a főváros és a helyben élők érdekeit, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése mellett. A sikló megépítése egyúttal igazi értékteremtő fejlesztés, hiszen fenntartható módon járul hozzá a modern, 21. századi Budapest képének a formálásához, miközben még vonzóbb városi desztinációvá emeli a fővárost a világ turisztikai térképén” – mondta el Bató Csaba, a SIKLÓ-BERUHÁZÓ Kft. ügyvezetője.

„Külön öröm, hogy mind a Kormány, mind pedig a Fővárosi, illetve a Budavári Önkormányzat is felismerte a beruházás jelentőségét és megtalálta szerepét a beruházás megvalósításában, példaértékű konszenzust teremtve ezzel.”

A cégvezető szerint az előkészületek részeként a területileg illetékes kerületi önkormányzat által megfogalmazott környezetvédelmi elvárásokat is teljes mértékben integrálni fogják a korábbi műszaki tervekbe. Így a beruházásnak köszönhetően a Gellért-hegy környezetbarát módon kapcsolódhat be a város vérkeringésébe, oly módon, hogy ilyen irányú elvi döntés esetén akár teljes egészében lehetővé válik a városrész közúti forgalmát rendkívüli módon megterhelő turistabuszok kitiltása.

Az idegenforgalmi szezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. Így a behajtási korlátozás esetleges elrendelését követően a városrész útjai biztonságosabbak lesznek, és a levegő minősége is érzékelhetően javulni fog. A közlekedés rendjének átalakítása révén jelentős zöldterület is visszanyerhető, hiszen nem lesz szükség a jelenlegi buszparkolóra a Gellért-hegy tetején.

Mindezek mellett a beruházás a budapesti turizmus fejlesztésében is komoly szerepet kap, hiszen a speciálisan a helyszínre tervezett sikló önmagában is izgalmas attrakciónak ígérkezik mind a belföldi, mind a külföldi turisták számára, az elkövetkező években kormányzati beruházásban megújuló Citadella megközelíthetőségét is nagyban javítva.