Akkor kopogtat a NAV, ha úgy érzi, hogy van keresni valója

2022. 07. 22., 13:27

Megjelent a NAV évkönyve, amely összefoglalja az adóhatóság elmúlt évben végzett tevékenységét. A sok statisztikát böngészve az a kép rajzolódik ki, hogy az elmúlt években nőtt a NAV ellenőrzéseinek hatékonysága. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemezte a beszámolót.

Csökken az ellenőrzések száma

Mint az a hétköznapokban is érzékelhető, az elmúlt 5 évben jelentős csökkenés állt be az adóhatóság ellenőrzéseinek számában: ma már jellemzően csak akkor kopogtat a NAV, ha úgy érzi, hogy van keresnivalója. Ez a csökkenő tendencia 2017-ben kezdődött, amikor 36.000-ről 20.000-re csökkent az adóellenőrzések száma. De 2017 óta lényegében megfeleződött az egy évre jutó NAV ellenőrzések mennyisége.

Meg kell jegyezni, hogy a csökkenő tendencia kizárólag az adóellenőrzésekre igaz, a jogkövetési vizsgálatokra nem, amelyek számában az elmúlt 5 évben nem volt számottevő változás.

Nem változik a feltárt adókülönbözet

A NAV statisztikák szerint nagyjából minden nyolcadik ellenőrzés – amelyeknek döntő része az áfát érinti – zárul megállapítással. A megállapítások eredményeként 2021-ben 204,9 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV ellenőrzési szakterülete.

„Az előző évek hasonló számait végignézve, ebben a tekintetben nincs jelentős változás, a 2021. évben feltárt adókülönbözet mennyisége nagyjából megegyezik az elmúlt 5 év átlagával. Ez viszont egyben azt is jelzi, hogy a NAV hatékonyabbá vált, hiszen ugyanazt az adókülönbözetet lényegesen kevesebb adóeljárás megindításával tudta megállapítani” – magyarázza Fehér Tamás ügyvéd, adószakértő.

Kicsit azonban árnyalja a képet, hogy a megállapított adókülönbözetnek csupán 20,9 százalékát ítélte beszedhetőnek az adóhatóság – ez az arány a legalacsonyabb az elmúlt 5 év számai közül.

Egyre nehezebb sikerrel felvenni a kesztyűt a NAV-val szemben

Az elmúlt évtizedekben rájöhettek az adózók, hogy érdemes felvenni a küzdelmet a NAV megállapításaival szemben: ebben az időszakban szinte folyamatosan javult az adózók sikerességi aránya. Ez a tendencia azonban az elmúlt 5 évben megfordult. 2021-ben a NAV Fellebbviteli Igazgatósága összesen 1.796 ellenőrzési tárgykörben született elsőfokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezést bírált el, amelyek közül 23 százalék ért célba.

Míg ez az arány nagyjából megfelel az elmúlt 2 év adatainak, az lényegesen kisebb, mint akár a 2017-es, akár a 2018-as szám. Ami az adóhatósággal szembeni bírósági eljárások számát illeti, tavaly 493 ellenőrzési ügyben született ítélet, amelyek közül minden ötödik volt az adózó számára kedvező.

„Az adóhatóság ma már láthatóan nem csak célzottan választja ki vizsgálatának tárgyait, hanem a vizsgálatok eredményének megvédésében is egyre felkészültebb. Ezért egyre fontosabbá válik, hogy egy esetleges adóvitában az adózó is szakmailag a leghatékonyabb segítséget kérje, és már az adóvita elején is tudatosan készüljön a következő lépésekre” – foglalja össze a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS