Akkor kopogtat a NAV, ha úgy érzi, hogy van keresni valója

2022. 07. 22., 13:27

Megjelent a NAV évkönyve, amely összefoglalja az adóhatóság elmúlt évben végzett tevékenységét. A sok statisztikát böngészve az a kép rajzolódik ki, hogy az elmúlt években nőtt a NAV ellenőrzéseinek hatékonysága. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemezte a beszámolót.

Csökken az ellenőrzések száma

Mint az a hétköznapokban is érzékelhető, az elmúlt 5 évben jelentős csökkenés állt be az adóhatóság ellenőrzéseinek számában: ma már jellemzően csak akkor kopogtat a NAV, ha úgy érzi, hogy van keresnivalója. Ez a csökkenő tendencia 2017-ben kezdődött, amikor 36.000-ről 20.000-re csökkent az adóellenőrzések száma. De 2017 óta lényegében megfeleződött az egy évre jutó NAV ellenőrzések mennyisége.

Meg kell jegyezni, hogy a csökkenő tendencia kizárólag az adóellenőrzésekre igaz, a jogkövetési vizsgálatokra nem, amelyek számában az elmúlt 5 évben nem volt számottevő változás.

Nem változik a feltárt adókülönbözet

A NAV statisztikák szerint nagyjából minden nyolcadik ellenőrzés – amelyeknek döntő része az áfát érinti – zárul megállapítással. A megállapítások eredményeként 2021-ben 204,9 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV ellenőrzési szakterülete.

„Az előző évek hasonló számait végignézve, ebben a tekintetben nincs jelentős változás, a 2021. évben feltárt adókülönbözet mennyisége nagyjából megegyezik az elmúlt 5 év átlagával. Ez viszont egyben azt is jelzi, hogy a NAV hatékonyabbá vált, hiszen ugyanazt az adókülönbözetet lényegesen kevesebb adóeljárás megindításával tudta megállapítani” – magyarázza Fehér Tamás ügyvéd, adószakértő.

Kicsit azonban árnyalja a képet, hogy a megállapított adókülönbözetnek csupán 20,9 százalékát ítélte beszedhetőnek az adóhatóság – ez az arány a legalacsonyabb az elmúlt 5 év számai közül.

Egyre nehezebb sikerrel felvenni a kesztyűt a NAV-val szemben

Az elmúlt évtizedekben rájöhettek az adózók, hogy érdemes felvenni a küzdelmet a NAV megállapításaival szemben: ebben az időszakban szinte folyamatosan javult az adózók sikerességi aránya. Ez a tendencia azonban az elmúlt 5 évben megfordult. 2021-ben a NAV Fellebbviteli Igazgatósága összesen 1.796 ellenőrzési tárgykörben született elsőfokú döntéssel szemben benyújtott fellebbezést bírált el, amelyek közül 23 százalék ért célba.

Míg ez az arány nagyjából megfelel az elmúlt 2 év adatainak, az lényegesen kisebb, mint akár a 2017-es, akár a 2018-as szám. Ami az adóhatósággal szembeni bírósági eljárások számát illeti, tavaly 493 ellenőrzési ügyben született ítélet, amelyek közül minden ötödik volt az adózó számára kedvező.

„Az adóhatóság ma már láthatóan nem csak célzottan választja ki vizsgálatának tárgyait, hanem a vizsgálatok eredményének megvédésében is egyre felkészültebb. Ezért egyre fontosabbá válik, hogy egy esetleges adóvitában az adózó is szakmailag a leghatékonyabb segítséget kérje, és már az adóvita elején is tudatosan készüljön a következő lépésekre” – foglalja össze a Jalsovszky szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-04-01 15:20:00
Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025-04-01 14:15:00
Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2, ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025-03-31 19:05:00
Egy friss, országos kutatás alapján napjainkban leginkább az infláció, a romló egészségügy és a hazai gazdasági, politikai helyzet miatt aggódnak a honfitársaink, míg a megfelelő biztonságérzethez főleg egészségre, biztos munkahelyre, valamint erős családi, párkapcsolati kötelékekre van szükségük.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS