A Virgo Ventures 450 millió forint támogatást kapott hazai startupok fejlesztésére

2024. 02. 27., 15:10

A magyarországi startup ökoszisztéma fejlesztésére a Virgo Ventures Technológiai Inkubátor Kft. 450 millió forint támogatást nyert el a Startup Factory pályázaton.

A társaság a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett pályázaton nyerte el az inkubátor a vissza nem térítendő támogatást, és ezt saját forrásával egészítette ki, így a projekt összköltsége 552 millió 272 ezer 725 forint.

Mindezt a cég a Virgo Ventures Startup Factory Program II. finanszírozására fogja felhasználni 2024-2026. között.

Ebben az időszakban a Virgo Ventures minimum 9 cég finanszírozását tervezi, és elsősorban olyan prototípus vagy növekedési fázisban lévő, vonzó üzleti ötleteket és megoldásokat keres, amelyek jelentős nemzetközi növekedési potenciállal rendelkeznek.

Az inkubátor érdeklődési körébe főként a digitális termékek fejlesztése tartozik, egyebek mellett a mesterséges intelligencia (AI), Fintech, Edtech, Creative Industries, Health & Wellness, valamint az IT és az IoT.

A 2016-ban alapított Virgo Ventures Technológiai Inkubátor Kft. kockázati tőkebefektetőként tevékenykedik, az egyes startupokat pénzügyileg és szakmailag, például mentorálással is segíti.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a Virgo Ventures Technológiai Inkubátor Kft. nettó árbevétele 2022-ben 42,7 millió forintot, egy évvel korábban 1,35 millió forintot tett ki. A cég 2022-ben 33,72 millió forint nyereséggel, míg 2021-ben 69,52 millió forint veszteséggel zárt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS