A világ legzöldebb italcsomagolása mellett döntött a HELL ENERGY

2020. 07. 25., 15:00

A HELL ENERGY az üdítőitalgyártók közül a világon elsőként kötött megállapodást a legzöldebb alucsomagolásra. Ennek köszönhetően a HELL csoport 75 százalékban újrahasznosított alumíniumból készült italdobozba fogja tölteni a termékeit, amelyek továbbra is 100 százalékban és végtelenszer újrahasznosíthatóak.

A július 21-én megkötött szerződés értelmében a HELL csoport a világon a legmagasabb újrahasznosított tartalommal bíró alumínium alapanyagot fogja használni valamennyi italdoboza esetében. A prémium minőségű Hydro CIRCAL alkalmazása, amely legalább 75 százalék újrahasznosított alumíniumot tartalmaz, fenntarthatósági szempontból az egész iparág számára mérföldkő. A döntés példát mutat a nagy multinacionális márkák számára is.

A PET-palackok helyett a HELL ENERGY az alumínium doboz mellett tette le a voksát, mert ez az egyetlen italcsomagolás, amely 100 százalékban, végtelenszer újrahasznosítható, miközben az anyag megőrzi minőségét és értékét egyaránt. A 75 százalékos vagy annál nagyobb újrahasznosított tartalom biztosítása továbbá azt is jelenti, hogy az elhasznált alumínium visszakerül az anyagáramba, így ez az innováció alapvető szerepet játszik a körforgásos gazdaság létrehozásában. A HELL ezzel a világon elsőként biztosítja a legzöldebb alumínium italcsomagolásformát fogyasztóinak, ráadásul mindhárom – HELL, XIXO és ENERGY COFFEE – márkájának teljes portfoliójában.

„Büszkék vagyunk rá, hogy újabb lépést tettünk a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés irányába. A világ első energia- és üdítőitalgyártója vagyunk, aki igazoltan legalább 75 százalékban újrahasznosított alumíniumból készíti majd termékei csomagolását – ez pedig új mérce, amely követendő példaként szolgálhat minden márkatulajdonos számára.” – mondta Csereklye Barnabás, a HELL ENERGY ügyvezetője és a QUALITY PACK cégvezetője.

A fogyasztók ma már tudatosan választják a környezetbarát csomagolóanyagban elérhető termékeket, azonban nem mindegyik alapanyag alkalmas a maradéktalan, gyors és költséghatékony újrahasznosításra. A PET palackok esetében súlyos probléma, hogy az újrahasznosítás során folyamatosan veszít a minőségéből, ezért csak korlátozottan lehet belőle PET palack, ráadásul a műanyag palackok nagy része sajnos az óceánokban, a természetes vizekben vagy az erdőkben végzi.

Az egyszerhasználatos műanyagok esetében fontos az újrahasznosítás, de ez önmagában nem oldja meg a mértéktelen műanyagszennyezést. Éppen ezért a HELL ENERGY 2020-ra már 5 százalék alá szorította portfóliójában a PET-palackok arányát, sőt újabb vállalást tett, miszerint 2025-re ezt az arányt 1 százalék alá csökkenti.

Az Energiatudatos Vállalat Díjat is kiérdemlő cég (2020) az elmúlt években többször is bizonyságot tett környezettudatos szemléletéről, ráadásul a gyártási hulladékot és ipari selejtet már eddig is 100 százalékban visszaforgatta újrahasznosításra. A Hydro CIRCAL alapanyagra való áttéréssel a HELL ENERGY 60 százalékkal fogja csökkenteni az üveghatású gázkibocsátását.

A HELL ENERGY az egyik legdinamikusabban fejlődő FMCG vállalat, mely a magas szintű vertikális integrációnak – stabil márka, modern töltőüzemek és a legkorszerűbb alumínium italdobozgyár – köszönhetően egyedülálló szereplőnek tekinthető a szektorban. Termékei ma már több mint 50 országban elérhetőek, amelyek közül számos helyen piacvezető a márka. A HELL csoport az első és jelenleg az egyetlen italgyártó, amely a legzöldebb aludobozos csomagolásra vált világszerte.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS